Katonai és karatés tiszteletadás mellett emlékeztek Furkó Kálmán ezredesre, ejtőernyősre, a magyar kyokushin karate egyik megalapítójára.
Furkó Kálmán, a Magyar Honvédség nyugállományú ezredese, aki a világon negyedikként szerzett 8. mesterfokozatot (dant) augusztus 3-án hunyt el 74 éves korában.
A Magyar Karate Szakszövetség (MKSZ) által szervezett megemlékezésen Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka bejelentette: Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség érdekében végzett önzetlen tevékenysége, kiemelkedő szakmai eredményei, példaértékű életútja emlékére a Honvédelemért kitüntető cím babérkoszorúval ékesített fokozatát adományozta posztumusz Furkó Kálmánnak. Az elismerést Ruszin-Szendi és Sándor Tamás, a Magyar Honvédség Parancsnokságának különleges műveleti szemlélője adták át Furkó Kálmán özvegyének.
Ruszin-Szendi azt mondta: megrendülten vesznek búcsút a „megtörhetetlen kősziklától”, a „rendíthetetlen harcostól”.
A legendás katona és sportoló életútját felidézve elmondta: Furkó Kálmán – aki 1947. január 2-án született Nyírbátorban – már gyermekként rajongott a mozgásért, a sportért. A Magyar Néphadseregben is testnevelő tiszti beosztásban kezdte pályáját. Furkó Kálmánt egy fiatalkorában olvasott könyv terelte a felderítő, kommandós irányba, így 1973-ban Szolnokra kerülve álma vált valóra, amikor az ejtőernyős felderítőkhöz került.
Emlékeztetett: Furkó Kálmán volt, aki megteremtette a magyar katonai közelharc alapjait. Szakértelmével, töretlen akaratával mind a katonai, mind a rendőri különleges egységek kiképzésére a mai napig hatással van – tette hozzá.
Ruszin-Szendi azt is kiemelte, hogy Furkó Kálmánt mindig mély tisztelet övezte. Szellemiségét, vezetői felfogását jól példázza, hogy ő volt a vezető, aki mindig azt mondta: „Utánam!” és nem azt, hogy „Előre!”. Mindig ő mutatta be a gyakorlatokat, az akadály leküzdését, ő hagyta el elsőként a gépet az ejtőernyős ugrásnál – fejtette ki.
Később Furkó Kálmán a katonai hagyományok ápolásának szentelte éveit. Ő szorgalmazta többek között, hogy a szolnoki különleges rendeltetésű ezred vitéz Bertalan Árpádról legyen elnevezve, akit példaképének tekintett.
„A kívülről rettenthetetlen, megközelíthetetlen harcos egy melegszívű, igaz barát volt, akire mindig lehetett számítani” – fogalmazott az altábornagy.
A Magyar Honvédség nemcsak egy kiváló főtisztet, egy nagyszerű kiképzőt, hanem egy legendát veszített. Furkó Kálmán saját életművével maradandó értéket teremtett a Magyar Honvédségnek és Magyarországnak – szögezte le a Magyar Honvédség parancsnoka.
Mészáros János, az MKSZ elnöke beszédében elmondta: nem volt könnyű dolga Furkó Kálmán tanítványainak, de családjának, barátainak sem, mert nála be kellett tartani azokat a szabályokat, amiket ő értékként gondolt, ezek között fontos volt számára többek között a hűség, a kitartás és a bátorság.
Hangsúlyozta: Furkó Kálmán olyan vezető egyéniség volt a karatéban, aki „karatésként is katona volt”. „Ő volt az elsőszámú nagymester”, „ő volt a shihan”, „a Kálmán” – emelte ki.
Mészáros azt mondta: nem volt olyan, aki ne ismerte volna Furkó Kálmánt, mint katonát vagy mint karatést. A Magyar Honvédség és a magyar karate „olyan ikont vesztett, amilyen nem lesz még egy” – szögezte le, megjegyezve: Furkó Kálmán nem csak a karaténak, a magyar egyetemes sportnak is legendás, ikonikus alakja volt.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere hangsúlyozta: Furkó Kálmán halála Szolnok városának vesztesége is. Elmondta: végig az a szerény ember maradt, mint amilyen akkor volt, amikor fiatalemberként Szolnokra költözött. „A mi hősünk volt”, sokaknak volt tanítója, példaképe. Tőle lehetett megtanulni, hogy a sors folyamatos küzdelem, és ez a küzdelem megtanít alázatosnak, tisztelettudónak lenni – fűzte hozzá.
A polgármester kiemelte, hogy a kiváló sportember, a „legyőzhetetlen katona” még idősebb korában is hűen szolgálta Szolnok városának sportéletét. Furkó Kálmán halála pótolhatatlan veszteség Szolnok városának, mert nemcsak a magyar sportélet nagyságától vesznek búcsút, hanem baráttól, mentortól, generációk nevelőjétől – mondta Szalay.
A megemlékezésen beszédet mondott a karate sportágának több kiemelkedő képviselője, köztük videóüzenetében shihan Kendzsi Midori, a WKO karate világszervezet elnöke is búcsút vett shihan Furkó Kálmántól.
A szolnoki Tiszaliget Sportcsarnokban tartott megemlékezésre egy szentélyt is felépítettek, ahol elhelyezték Furkó Kálmán hamvait tartalmazó urnát, fényképeit, kitüntetéseit és karateruháját. A szentélynél emberek százai helyeztek el koszorúkat, egy-egy szál virágot. Családja, barátai, sportolók, állami és sportvezetők mellett számos magyar és külföldi városból érkeztek Furkó Kálmán tisztelői, hogy búcsút vegyenek a legendás sportolótól és kiképzőtiszttől.
A több órás megemlékezésen a szentély két oldalán – egymást cserélve – végig sorfalat álltak: katonák, karatékák, valamint a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének (MEBSZ) képviselői, köztük a MEBSZ elnöke: Boldizsár Gábor.
A megemlékezésen részt vett mások mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, a Magyar Honvédség több tábornoka, valamint Besenyei Péter műrepülő-világbajnok is.
Furkó Kálmán nyugállományú ezredest délután katonai tiszteletadás mellett helyezték végső nyugalomra a szolnoki Kőrösi úti temetőben.
