Alaptörvénybe ütközőnek minősítette a román alkotmánybíróság azokat a büntetőjogi törvénymódosításokat, amelyeket április végén néhány nap alatt fogadott el a kétkamarás román parlament.
A testület hét halasztás után hétfőn hozott határozatot a jobbközép ellenzék és Klaus Iohannis államfő által beterjesztett óvások ügyében.
A szociálliberális kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította a büntető törvénykönyv (Btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) számos előírását, ám ezek jelentős része alkotmányellenesnek bizonyult. Idén áprilisban a koalíció megpróbálta megmenteni azokat a módosításokat, amelyek tavaly nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn. Az ezek elleni óvásoknak adott helyt most az alkotmánybíróság, így a büntetőjog módosítása várhatóan újabb parlamenti vita tárgya lesz Romániában.
Korábban a kormánykoalíció egyebek közt azzal indokolta a büntetőjog módosításának szükségességét, hogy ki kell igazítani azokat az előírásait, amelyek az évek során alkotmánysértőnek bizonyultak. A tavaly nyári törvénymódosítás során azonban nem minden ilyen cikket sikerült úgy módosítaniuk, hogy az már megfeleljen az alkotmányossági elvárásnak.
Az államfő újabb – most elfogadott – alkotmányossági óvásában egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a parlament nem próbálkozott még egyszer ezeknek a cikkeknek a kijavításával, hanem letett módosításukról, hogy mielőbb hatályba léptethesse a reformnak azt a részét, amellyel nem volt gond. Így azonban a régi, szintén alkotmányellenes előírások maradnak érvényben.
Az alkotmánybíróság így azért dobta most vissza a büntetőjog legújabb módosítását, mert az nem veszi figyelembe a testület korábbi határozatait és nem javít ki minden, korábban alkotmánysértőnek bizonyult Btk.- illetve Betk.-cikkelyt.
Az alkotmánybírósági döntést az ellenzéki sajtó összefüggésbe hozta a múlt héten megerőszakolt és meggyilkolt 15 éves lány hatalmas közfelháborodást keltő ügyével. Az alkotmánybíróság által most visszafordított törvénymódosítás ugyanis egyebek mellett enyhíti egy sor bűncselekmény büntetési tételeit, csökkenti az elévülési határidőket, és eltörli a hivatali mulasztás büntethetőségét. Emiatt Alexandra feltételezett gyilkosát nem is lehetne életfogytiglanra ítélni, mert túl van 65. életévén, jó eséllyel elengednék büntetése jelentős részét, a lány telefonos segélyhívásait felületesen kezelő és ezáltal megmentését hátráltató rendőrt pedig nem lehetne hivatali hanyagságért büntetőjogi felelősségre vonni.
