A biztonsági feladatok egységes értelmezése alapvető jelentőségű a magán-, és a közszférában egyaránt – hangzott el Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületének (MBVE) XIII. országos konferenciáján.

Az Egerszalókon 2012. március 21-23. között megrendezett konferencián Fialka György, a MBVE elnöke, a GE Money–Budapest Bank biztonsági vezetője elmondta: a biztonság számtalan területet foglal magába, ám a sokszínűségben is van mód a szemléletmód egységesítésére. Míg korábban a szakma képviselői inkább a magánbiztonság kérdéseire fókuszáltak, mostanra világosan látszik, hogy a biztonság egységes és oszthatatlan terület. A közrenden és a magánbiztonságon túl a civil biztonságnak további területei is vannak, amelyeket korábban jórészt házon belül felügyeltek az érintett vállalatok és bankok.
Szintén fontosnak nevezte Fialka György, hogy a magánbiztonsági cégek alkalmazottainak ismeretanyagát, valamint a követelményrendszer egységesítését. Ennek érdekében a biztonsági vezetők együttműködnek a Rendőrtiszti Főiskola és a Közszolgálati Egyetem rendvédelemmel foglalkozó tanszékeivel, amely a civil biztonság terén szakképzést folytató felsőfokú intézmények számára is nagy segítséget jelenthet. A magánbiztonság, mint tudományág megerősödését mi sem jelzi jobban, mint az, hogy idén ketten is PhD fokozatot szerezhetnek ezen a szakterületen a hazai egyetemeken – jegyezte meg az MBVE elnöke. Fialka hozzátette: az ágazat szakembereire a törvényhozási munkában is nagy feladat hárul, amely a gyakorlatban a készülő magánbiztonsági törvényhez benyújtott észrevételekben, javaslatokban nyilvánul meg.

A magánbiztonságban elkerülhetetlen a minőségbiztosítás bevezetése – jelentette ki Fialka. Véleménye szerint ennek követelményeit maga az élet – vagyis a megbízói oldal – határozza meg. A minimális elvárási szintek megállapítása mellett a biztonsági tevékenységet végzők minősége, harmadsorban pedig a hatékonyságot ellenőrző mérőrendszer bevezetése a legfontosabb feladat. A vagyonvédelmi kamara által meghatározott a minőségi elvárási szint a jövőben egyfajta szűrőként szolgálhat a biztonsági piacon működő cégek számára. Nem kevésbé lényeges, hogy a feladatkörökhöz tartozó tudásszinteket meghatározzák, a tudás megszerzéséhez pedig képzések szükségesek, ezek tananyagát és értékelési rendszerét sürgősen ki kell dolgozni – mondta a rendezvényen Fialka György.
116 milliárd forint kár vs 7 milliárd forint megtérülés
Ma az alaptörvény biztosítja minden állampolgár és gazdasági szereplő jogát a vagyonvédelemre – fogalmazott a konferencián Urbán Zoltán alezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága Bűnügyi Főosztályának vezetője. Ennek egyik kulcsa – az állam oldaláról – a rendőrség, a másik oldalról pedig a civil vagyonvédelmi szolgálatok tevékenysége. Tavaly a magyar rendőrség 431 935 bűncselekményt vizsgált ki, amely európai viszonylatban átlagosnak mondható. Ez a szám 0,7 százalékkal haladta meg a 2010-es adatot. A vagyon elleni bűncselekmények az összes bűneset 60-70 százalékát teszik ki. Urbán szerint az évek óta növekvő számú betöréses lopások elhárításában komoly szerepe lehet a civil biztonsági szervezeteknek.
A bűnügyi főosztály vezetője rámutatott: az összes bűncselekmény 3 százalékát kitevő gépjárműlopások elkövetői között egyre gyakoribb, hogy előbb betöréses módszerrel szerzik meg az indítókulcsot. Az EU-ba belépett Románia és Bulgária rendőri szerveivel a magyar rendőrség jó kapcsolatot ápol, hiszen jellemzően ezekbe az országokba kerül a legtöbb, Magyarországon eltulajdonított gépjármű. Ennek eredményeként mintegy 1,5 millió euró értékben került vissza ellopott autó Magyarországra az elmúlt évben. A trükkös – az áldozatot megtévesztő – lopások elleni fellépés érdekében 2011. április 1-jén az ORFK szervezetén belül egy szakcsoport jött létre, amely másfél hónap leforgása alatt felszámolt egy albánokból és bolgárokból álló magyarországi bűnszövetkezetet.
A fegyveres rablásokról szólva Urbán elmondta: megfigyelhető az elkövetők fokozódó agresszivitása, amelyet részben a gazdasági válság okozta bűnözői elszántság is magyarázhat. Tavaly a bűncselekménnyel okozott károk összértéke 116 milliárd forint volt hazánkban, amelyből a megtérülés mindössze 7 milliárd forint volt. A helyzet megoldására idén januárban az ORFK új stratégiát dolgozott ki és létrehozta az egységes bűnjelkezelési és vagyonvisszaszerzési hivatalt.
Urbán szerint örvendetes, hogy a vagyonbiztonság egyre több eszközét veszik igénybe a nagy vagyonnal rendelkező vállalatok és magánszemélyek. Ilyenek például a távfelügyeleti rendszerek megrendelése, vagy a térfigyelő kamerarendszerek kiépítése.
Közös pont lehet az alapvetően bűnüldöző közrendvédelem és a civil biztonsági szolgáltatások számára a megelőzés erősítése. Az 1991-ben létrehozott Polgárőrség járőrszolgálatai mellett a rendőrség partnerei lehetnek még a személy- és vagyonvédelmi cégek, illetve a magánnyomozók is.
A biztonsági iparág ma körülbelül 130 ezer embert foglalkoztat, ami háromszorosa a magyar rendőrség állományának – hangsúlyozta Urbán. Az ORFK és a különböző kamarák éppen ezért együttműködési megállapodásokat írtak alá, többek között az oktatási-képzési feladatokról.
Köz- és magánbiztonság: kéz a kézben
A köz- és magánbiztonságkéz a kézben kell járnia, mivel a túlterheltség miatt a rendőrség nem képes minden esetben hatékonyan megoldani egy-egy problémát – mondta a biztonsági vezetők konferenciáján Nyerges Béla alezredes, a BRFK rablási osztályának vezetője. Az alezredes a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Postával, illetve a pénzszállító cégekkel fennálló együttműködést említette példaként. A BRFK rendészeti, közrendvédelmi tapasztalatai jó szolgálatot tehetnek ezeknek a szervezeteknek, de azok is fontos segítséget tudnak nyújtani a rendőrségnek a felderítésben, olykor az elfogásban is. A rendőrség nemcsak együttműködésben van a civil biztonsági cégekkel, de egyúttal a fegyverek engedélyének, igazolványoknak a kiadása is hozzá tartozik, illetve hatósági ellenőrzést is végez. Az elmúlt évben háromezer hatósági ellenőrzést végeztek, amelyek során mintegy négymillió forint bírságot szabtak ki, és 75 esetben vonták be a fegyverviselési engedélyt.

Az rablások egyes fajtái közül kiemelt eseteknek számítanak a fegyveres rablások és a bankok sérelmére elkövetett bűncselekmények. Nyerges Béla szerint a bankbiztonság területén példaértékű a köz- és magánbiztonság együttműködése. A rablási főosztály vezetője szerint ez többek között annak is köszönhető, hogy 2009-ben megugrott a fegyveres bankrablások száma Budapesten, és a korábban jellemző, évi hét-nyolc esethez képest átlaghoz képest 37 ilyen bűncselekményt regisztráltak. Ekkor lépett együttműködésre a rendőrség és a Magyar Bankszövetség: a felek negyedévente tartanak találkozókat, ahol a rendőrségi szakértők megosztották tapasztalataikat a biztonsági szervezetekkel. Nyerges azt is hozzátette: miután világossá vált, hogy a rendőrség nem tudja eredményesen kezelni a megnövekedett számú esetet, elengedhetetlenné vált, hogy a bankbiztonsági vezetők fordítsanak nagyobb gondot a banki biztonsági erők képzésére.
Az együttműködésnek köszönhetően számos olyan esetről lehet beszámolni, amelynek során a bankfiókban, postán szolgálatot teljesítő őr személyes közbelépése menthette meg az ott tárolt értékeket – erre az elmúlt három évben mintegy két tucat példa volt. A rendőrség és a magánbiztonsági ágazat együttműködése gyakorlatilag nem jár többletköltséggel, pusztán a képzés minőségén kell javítani.
Nyerges megemlítette, előfordul olykor az is, hogy a rablás azért sikeres, mert a kamerarendszer telepítését nem célszerűen oldották meg. Lényeges még az ügyfélmozgás szabályozása is, de az ezzel járó félelmek nem bizonyultak megalapozottnak: a betérők többsége elfogadta a rendszabályokat. Mindezek figyelembevételével és a szigorú szabályok alkalmazásával sikerült elérni, hogy tavaly már csak hét kiemelt bankrablási eset történt Budapesten. Az alezredes szerint arra is volt példa, hogy maguk a pénzintézetek fogták el a tettest, és a rendőrségnek már csak a bizonyítási eljárással kellett foglalkoznia.
Budapesten tavaly 74 ezer vagyon elleni bűncselekmények történt, ami kétezerrel több, mint a megelőző esztendőben – mondta a konferencián Nyerges Béla alezredes, a BRFK rablási osztályának vezetője. A fővárosban évente mintegy hatezer gépjármű-feltörést jelentenek, a járműlopások száma négyezer körül mozog. Tavaly tízezer felett volt a betöréses lopások száma, személy elleni bűncselekmény általában 3800-4000 történik évente Budapesten.
Képzés: elengedhetetlen a minőségi szintek meghatározása
A magánbiztonsági szféra személyi feltételrendszerének újragondolása és a teljesítménymérés abból a felismerésből fakad, hogy paradigmaváltásra van szükség ebben a szektorban – jelentette ki Sabjanics István, a Belügyminisztérium Rendészeti Vezetőképző és Kutatóintézet Tudományszervezési Osztályának vezetője.

Mivel a személy- és vagyonbiztonság immár üzemszerű szolgáltatássá vált, szükségesnek tűnt a képzések felülvizsgálata. Az új szempont nem az output felől közelíti meg az elégséges szolgáltatás mértékét, hanem az inputot tartja kulcsfontosságúnak – fogalmazott Sabjanics. Az eddigi személet a levizsgázott biztonsági őröket aszerint értékelte, hogy általában alkalmas-e, de azt nem vizsgálta, hogy egy adott speciális területen beválik-e. A mérés pontosítása céljából a szakemberképzést sok részképesség külön-külön vizsgálatával kezdi meg a Belügyminisztérium. Jelenleg az oktatást végző cégek által átadott tudástartalom nem életszerű – mondta Sabjanics. A szakma előtt álló feladatok egyre bővülnek, de a képzés ezzel nem tart lépést: a minisztérium éppen ennek támogatására vezetné be az egységes mérőrendszert az egyes képességekhez. Az osztályvezető szerint vissza kell állítani a személy- és vagyonőri képzést, és ehhez a szükséges óraszámot is hozzá kell rendelni – 2008 óta ugyanis szabályozatlan a képzési idő. Mindemellett a személy- és vagyonőr számára elengedhetetlen kompetenciákat – így például a monotónia-tűrést, a pszichikai terhelhetőséget, az informatikai ismereteket, szövegértési képességeket – is definiálni kell. A javasolt módszertan a kompetencia-alapú kiválasztás irányába nyit – mondta Sabjanics. A szakértő hozzátette: a minimumszinteket nem a minisztériumnak kell előírnia, hanem a szakmának, a biztonsági cégek szakembereinek kell meghatároznia.
Sabjanics István a Biztonságpiac.hu-nak elmondta: az új kritériumrendszer egy folyamat kötelező része, 1990-es indulása óta pedig felnőtt a biztonsági szakma. Már eddig is látható az a hatalmas átalakulás, amely a kezdeti rendészetből mára egy összetett tevékenységgé emelte a biztonságtechnikát. A biztonsági szakmán belül különböző ágazatok léteznek, ezeknek egyedi kompetenciaigényei vannak – jegyezte meg az osztályvezető. A műszer- és irányítástechnikai mérnöki szakirányból ma már biztonságtechnikai képzés alakult, de a Rendőrtiszti Főiskolán létezik biztonságmenedzseri képzés – ezek után elengedhetetlen a minőségi szintek meghatározása.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Matykó Károly