A büntetőeljárásról (Be.) szóló új törvény szerint a jövőben az ülnökök részvétele az ítélkezésben csak szűk körben marad meg, a kihallgatásokhoz, meghallgatásokhoz telekommunikációs eszközöket is igénybe lehet venni. A bűncselekmények felderítése, bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait is ez a jogszabály tartalmazza.
Az Országgyűlés kedden 154 igen, 10 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit, az egyszerű többséget igénylő passzusok pedig 154 igen, 7 nem és 33 tartózkodó szavazatot kaptak.
A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat egyes részeinek elfogadása kétharmados támogatást igényelt. A törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.
Az új kódex bevezeti a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények kategóriáját, ilyen lehet például a költségvetési szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, illetve a bennfentes kereskedelem, vagy a piramisjáték szervezése. Ezekben az ügyekben a törvényszék ítélkezik, három hivatásos bíróból álló tanácsban.
Az ülnökök ezentúl csak a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, valamint a katonai büntetőeljárásban vesznek részt.
Az elsőfokú eljárásban főszabályként – hatáskörre tekintet nélkül – egyesbíró jár el, akinek azonban megvan a lehetősége arra, hogy ha indokoltnak tartja, meghatározott szempontok alapján tanácsot alakítson.
Az elsőfokú bíróságot csak akkor lehet új eljárásra utasítani ítélete megalapozatlanság miatt, ha a bíróság nem állapított meg tényállást vagy az teljes egészében felderítetlen.
Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik, felső határa továbbra is egy, kettő, három, illetve négy év, míg életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható bűncselekmény esetén továbbra sem lesz felső határa.
A törvény a bűnügyi felügyeletet gyűjtőfogalomként határozza meg, abba beletartozik a házi őrizet, a lakhelyelhagyási tilalom, az eltiltás és a jelentkezési kötelezettség.
A jövőben a terhelt nem csupán akkor veszti el az óvadékot, ha nem jelenik meg az eljáráson, hanem bármilyen magatartási szabály megszegése miatt, például ha a kijelölt lakását a tiltás ellenére elhagyja, bizonyítékokat próbál meg eltüntetni vagy újabb bűncselekményt követ el. Az óvadék összege nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint.
Újdonság, hogy a Be.-be integrálták a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait. Büntetőeljárásban egy emberrel szemben maximum 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés.
Egy másik újítás az előkészítő eljárás, amely egyfajta előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében. Ilyen eljárást az ügyészség és a nyomozó hatóság mellett a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve is folytathat. Az előkészítő eljárás során lehet alkalmazni a többi között leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót.
A büntetőeljárásban a telekommunikációs eszközök révén lehetővé válik, hogy a jelenlétre kötelezett vagy jogosult ilyen eszköz használatával tegyen vallomást. A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése hivatalból, illetve indítványra történhet.
Kialakították a lefoglalt és zár alá vett vagyon kezelésének – eddig hiányzó – törvényes alapjait, illetve bevezették a lefoglalt dolog és a zár alá vett vagyon megváltásának a lehetőségét is. A jövőben lehetővé válik az olyan virtuális vagyonelemek lefoglalása is, mint a bitcoin vagy az elektronikus pénz speciális formái. Emellett az ügyészség vagy a nyomozó hatóság is elrendelheti a zár alá vételt a százmillió forintot meg nem haladó vagyonra, a döntés miatt bírósághoz lehet fordulni.
A gyanúsítotti kihallgatástól kezdve az eljárás jogerős befejezéséig lehetőség lesz arra, hogy a terhelt a kedvezőbb elbírálás fejében beismerje a bűncselekmény elkövetését.
Az ügyész, a terhelt és a védő a nyomozási szakban a bíróságtól függetlenül formális egyezséget köthet a bűnösség beismeréséről. A bíróság ekkor az egyezség törvényességét vizsgálhatja, annak tartalmát nem változtathatja meg, az egyezséget jóváhagyja, vagy elutasítja.
A vádemelést követően kialakuló egyezség inkább a terhelt jóváhagyását, belenyugvását igényli. Közös eleme az egyezség két válfajának, hogy a tényállás és a jogi minősítés nem lehet megállapodás tárgya, azt az ügyész közli a felekkel, kizárólag a joghátrányról és a járulékos kérdésekről lehet egyeztetni.
Bevezették az osztott szerkezetű kártalanítást, ami két eljárást: az egyszerűsített, tarifarendszeren alapuló kártalanítási eljárást és a kártalanítási pert foglalja magába.
A hatályos, 1998-ban elfogadott és 2003-ban hatályba lépett büntetőeljárási törvényt felváltó új kódextől a kormány azt várja, hogy gyorsítja és hatékonyabbá teszi az eljárásokat.
