A 2014-2020-as uniós pénzügyi időszak fejlesztési politikájára vonatkozó rendelet része az „éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés előmozdítása” elnevezésű tematikus célkitűzés – az ezzel kapcsolatos beruházások megvalósításához a tagállamoknak, így Magyarországnak is, rendelkezniük kell katasztrófavédelmi célú nemzeti vagy regionális kockázatfelméréssel.
Olyan kockázatfelmérésre van szükség, amely figyelembe veszi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás egyes lépéseit is. A kockázatértékelés elkészítése, illetve az ezzel kapcsolatos úgynevezett ex- ante feltétel tejesítése jogosulttá teszi hazánkat, azon belül a katasztrófavédelmi szakterületet, hogy uniós forrásokból új módszereket, eszközöket, stratégiákat alkalmazzon és bővítse a célzottan kiképzett állomány létszámát. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a következő hét évre összesen 46 milliárd forint értékű fejlesztésre és intézkedésekre készül, amelyek „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházások támogatása” és a „bizonyos kockázatokkal, katasztrófa-elhárítással és katasztrófavédelmi rendszerekkel foglalkozó beruházások támogatása” elnevezésű beruházási prioritáshoz kapcsolódnak.
Az elkészült, az uniós források lehívásához szükséges dokumentum két részből áll. Az első a kockázatértékelés folyamatát, módszerét és adatait mutatja be, míg a második rangsorolja az egyes kockázatokat, tartalmazza a kockázati forgatókönyvek valószínűség- és hatáselemzését, valamint a kockázatértékelés eredményeit. A felmérés 12 fő kockázati területet különböztet meg, amelyeket természeti (zöld), civilizációs (narancssárga) és szándékolt (szürke) kockázati kategóriákba sorol.
Kockázati területek
- Szélsőséges időjárás
- Vizek kártételei
- Földtani kockázatok
- Járványok
- Űridőjárás
- Ipari balesetek
- Közlekedési, szállítmányozási balesetek
- Nukleáris balesetek
- Terrorcselekmények
- Kibertámadás
- Biztonságpolitikai válság
- Energiaellátási válság
A tizenkét kockázati területre vonatkozóan összesen hetvenkét kockázati forgatókönyvet állítottak össze, amelyek már az éghajlatváltozás rövid- és középtávú hatásait is figyelembe veszik. Minden kockázati forgatókönyv esetében meghatározták, hogy a veszélyeztető eseménysorok milyen hatással járhatnak, illetve bekövetkezésüknek mekkora a valószínűsége.
A dokumentum kimondja, hogy a Magyarországon releváns veszélytípusok közül a természeti katasztrófák hatása a legnagyobb, ráadásul egyre gyakoribbak. A középtávú elemzések szerint az éghajlatváltozással hozható összefüggésbe az, hogy egyre gyakoribb és egyre súlyosabb következményekkel járó eseményekkel kell számolni ezen a területen. A kockázatokat alapul véve a vizek kártételét bemutató forgatókönyvek dominálnak a többi forgatókönyvhöz képest. Szintén az éghajlatváltozásból fakadóan jelentős egészségügyi kockázatot jelent a humán, állati és növényi járványok egyre gyakoribb felbukkanása és gyors terjedése, akárcsak az allergén, inváziós növényfajok megjelenése.
A legsúlyosabb következményekkel járó események forgatókönyvei (pl. nukleáris baleset) nem azonosak a legjelentősebb kockázatokat hordozó forgatókönyvekkel – azok a szcenáriók kaptak ugyanis magas kockázati besorolást, amelyeknek a hatásukon túl a bekövetkezési valószínűsége is nagyobb. A kritikus infrastruktúrák elemzése során több mint negyven forgatókönyv érinti a közlekedési ágazatot, és harmincnál több az energiaszektort. A kezelésük szempontjából legtöbb erőforrást igénylő, a többihez viszonyítva a legsúlyosabb következményekkel járó kockázati területek az alábbiak: szélsőséges időjárás, vizek kártétele, influenza-világjárvány, migráció, nukleáris baleset, invazív allergén vagy mérgező növények, mágneses viharok, állat- és növényegészség. A kockázatértékelés három fő lépésből álló folyamata a kockázatok kiértékelésével zárul. A jelentés ezzel foglalkozó fejezete összefoglalja, miként használhatók fel a kockázatértékelési projekt eredményei a hazai intézményrendszer felkészültségi szintjének javítására, továbbfejlesztésére.
Forrás: OKF