Elfogadhatatlannak nevezte kedden Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy a napokban közös amerikai-kurd járőrszolgálat indult Szíriának az Eufrátesz folyótól keletre fekvő északi részén, amelyet a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia tart ellenőrzése alatt.
Erdogan az ankarai parlamentben újságíróknak nyilatkozva azt is mondta, hogy ez a helyzet „komoly kellemetlenségekhez vezet” a török-szíriai határ mentén. A török államfő mindazonáltal bizalmát fejezte ki, hogy Donald Trump véget vet az amerikai katonák és az YPG járőrözésének.
Erdogan, aki november 11-én Párizsban az első világháborút lezáró fegyverszüneti megállapodás aláírásának 100. évfordulóján tartandó megemlékezésen személyesen is találkozik Trumppal, közölte, hogy a járőrszolgálat kérdése is téma lesz a megbeszélésen.
Az Egyesült Államok és az amerikai támogatású Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd-arab ernyőszervezet, amelynek a magját az YPG alkotja, múlt pénteken indított közös járőrszolgálatot Északkelet-Szíriában a török határ mentén.
Miután Erdogan az elmúlt hónapokban többször kilátásba helyezte, hogy Törökország hadműveletet indíthat az Eufrátesztől keletre fekvő vidéken, múlt kedden be is jelentette, hogy a török hadsereg megkezdte a területen a beavatkozást. A török tüzérség legutóbb szerdán adott le lövéseket a délkelet-törökországi Sanliurfa tartományból az észak-szíriai Kobani térségébe. Az incidensben az YPG négy fegyverese meghalt, hat milicistája megsebesült.
Erdogan az újságíróknak adott nyilatkozatában az Irán elleni amerikai szankciókra is kitért. A török elnök hangsúlyozta, hogy helyteleníti az intézkedéseket, de ugyancsak leszögezte, hogy azok ellentmondanak a nemzetközi jognak. „Minden szankció a világ egyensúlyának megbontására irányuló lépés” – fogalmazott, majd jelezte, hogy Törökország biztosan nem tartja be az amerikai büntetőintézkedéseket. „Nem akarunk imperialista világban élni” – tette hozzá Erdogan.
A Japánban tárgyaló Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden kijelentette: az Irán ellen visszaállított amerikai szankciók veszélyesek, bevezetésük egyoldalú volt, és nem volt bölcs döntés. Tokiói nyilatkozatában Cavusoglu világossá tette, hogy Ankara azért ellenzi a büntetőintézkedéseket, mert úgy véli, nem vezetnek eredményre, és inkább párbeszédre lenne szükség. A török diplomácia vezetője egyúttal szorgalmazta, hogy Washington találjon más, észszerűbb megoldást. „Irán sarokba szorítása nem bölcs dolog, elszigetelése veszélyes, az iráni nép megbüntetése pedig nem fair” – vélekedett.
Trump tavasszal döntött úgy, hogy országa kilép a nemzetközi közösség és Irán 2015-ös megállapodásából, amelynek értelmében Teherán korlátozza nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az országot sújtó szankciók többségét.
Trump egyúttal döntött az Irán elleni szankciók visszaállításáról. Ezek első része augusztus 7-én lépett életbe, hétfőn pedig újabb amerikai büntető intézkedések léptek hatályba.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Washingtonban közölte: nyolc ország átmeneti időre mentesül az amerikai szankciók alól, mert ugyan fenntart még gazdasági kapcsolatokat Iránnal, így vásárol tőle nyersolajat is, de bizonyítottan megkezdte e kapcsolatrendszer lezárását. Az átmeneti kedvezményt élvező nyolc ország: Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea.
Törökország 2017-ben olajimportja 26,7 százalékát, gázimportjának pedig a 17,3 százalékát biztosította Iránból.
