A luxemburgi és az osztrák banktitok közelgő végét jelenti a tagállamok által hétfőn elfogadott irányelv a kamatadóra vonatkozó rendelkezések módosításáról. Bécs és Luxemburg több éves ellenállás után a legutóbbi EU-csúcson állt félre az automatikus információcsere blokkolásától.
További vita nélkül fogadta el hétfőn az EU Tanácsa (formailag az agrártanács) a kamatadó módosításáról szóló irányelvet, véget vetve egy hosszú évek óta tartó kötélhúzásnak. A banktitok intézményét védő Ausztria és Luxemburg korábban éveken át blokkolta a dossziét, formailag azért, mert arra várt, hogy az EU öt másik unión kívüli európai országgal, köztük Svájccal is megegyezzen uniós állampolgárok kamatjövedelmeinek adatcseréjéről.
A fordulat tavaly következett be az ügyben, amikor az Egyesült Államok elfogadott egy jogszabályt (FATCA), amely megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy olyan országok bankjaiba helyezzék a pénzüket, ahol nincsenek transzparens szabályok a betétesek megtakarításairól. Luxemburg és Ausztria ezt követően rögtön bejelentette, hogy kész elállni a banktitoktól és a másik 26 uniós tagállamhoz hasonlóan automatikusan információkat szolgáltatni a partnerországok adóhatóságainak azok állampolgárainak és cégeinek az osztrák és luxemburgi bankokban lévő megtakarításai után keletkező jövedelmekről.
Ausztria és Luxemburg egy 2005-ös megállapodás alapján az információcsere helyett átmeneti ideig forrásadót vetett ki a náluk állandó lakóhellyel nem rendelkező személyek kamatjövedelmeire. Ennek mértéke jelenleg a jövedelem 35 százaléka.
Egyik országnak sem kell azonnal feloldania a banktitkot: erre Luxemburg 2016. január 1-től, Ausztria pedig egy évvel később vállalt kötelezettséget.
A Bizottság 2008-ban kezdeményezte a megtakarítási adó módosítását, azoknak a kiskapuknak a bezárását javasolva, amelyek lehetővé tették az adómegkerülés ellen hozott intézkedés kijátszását. A tagállamok által most elfogadott javaslat értelmében a direktíva hatókörét a befektetési és a nyugdíjalapokra és az innovatív pénzügyi eszközökre is kiterjesztették. Az automatikus információcsere azokra a kifizetésekre is kiterjed majd, amelyeket alapítványokon és más különböző struktúrákon bonyolítottak eddig.
„A mai nap nagy áttörést hozott az EU adópolitikájában és óriási lépés előre az adóelkerülés elleni közös harcban” – jelentette ki Algirdas Semeta, az EU adópolitikai biztosa. Semeta szerint az EU-n belüli adótranszparencia egyik kulcsfontosságú eszközét ezzel megerősítik és a kiskapukat bezárják. A biztos politikai szempontból is jelképesnek nevezte a döntést, ami azt bizonyítja, hogy a banktitok és átláthatatlan adógyakorlatok korának napja leáldozott. Azt is hozzátette, hogy az EU globálisan továbbra is az élen halad a helyes adókormányzás terén.
A Bizottság litván tagja arra is emlékeztetett, hogy Svájc és négy másik ország (Andorra, San Marino, Liechtenstein és Monaco) immár elfogadja, hogy az automatikus információcsere elvén kell alapulnia együttműködésüknek az adópolitika terén az Európai Unióval.
A Bizottság 2013 júniusában egy másik javaslattal is előrukkolt, aminek értelmében a tagállamok adóhatóságai közötti információcserét a pénzügyekből származó jövedelmek és számlaegyenlegek valamennyi formájára kiterjesztenék.
Ezzel párhuzamosan a fejlett ipari országokat tömörítő OECD egy új globális sztenderd kidolgozásán fáradozik jelenleg is az adótranszparencia területén. A munka várhatóan még idén befejeződik — írja a bruxinfo.eu.
