Az emberek mintegy harmada (28,3 százaléka) gondolja azt, hogy a szubjektív biztonságérzetét a bűnmegelőzés fejlesztése javítaná – mondta el Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója az MTI-nek, a Századvég felmérésére hivatkozva.
Ugyanerre a kérdésre a megkérdezetteknek csak a 24,5 százaléka válaszolta azt, hogy a szigorúbb büntetőjogi szabályozás javítaná a szubjektív biztonságérzetét, míg a válaszadók 18,7 százaléka abban látná a megoldást, ha több rendőr lenne az utcán.
Garamvölgyi László szerint a bűnmegelőzés felértékelődése annak is köszönhető, hogy a kormány szeptemberben elfogadta a nemzeti bűnmegelőzési stratégiát, illetve intenzív munkába kezdett a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács is.
A felmérésről szólva azt mondta: 2013 novemberében a felnőtt lakosság nemek szerinti válaszából az is kiderül, leginkább a nők érzik úgy, hogy a bűnmegelőzéssel javulna sokat a biztonságuk, a megkérdezett nők 29,1 százaléka mondta ezt, és csak második helyre tette ugyanebben a kérdésben a szigorúbb büntetőszabályozást. A férfiaknál ugyancsak a bűnmegelőzés vezet, a válaszadók 27,5 százaléka jelölte meg ezt az első helyen.
Az életkor szerinti válaszokban még szignifikánsabb az eltérés, a 18-29 évesek 35,3 százaléka gondolja úgy, hogy a bűnmegelőzés fejlesztése lehet a biztonságuk záloga, náluk is második helyen szerepel, mindössze 21,6 százalékkal, a szigorúbb büntetőszabályozás.
Garamvölgyi László ismertette: az összes megkérdezett 96,1 százaléka válaszolta azt, hogy az emberek életminősége szempontjából inkább fontos, illetve nagyon fontos a biztonság, a közrend, a közbiztonság.
A bűnmegelőzési tanács kommunikációs igazgatója úgy látja, mind többen igyekeznek a lakókörnyezetük biztonságáért tevékenykedni. A helyi közösségek egyre gyakoribb kezdeményezése is ezt igazolja, ezeket a testület minden esetben messzemenően támogatja. Társadalmi szinten kezd kibontakozni a bűnmegelőzés.
Forrás: MTI/BP
Álláspontom az Országos Civil Biztonsági és Bűnmegelőzési Műhely irányából :
Egy Európa Tanács ajánlás fogalmazza meg a bűnmegelőzés kormányzati szinten létének szükségességét, s ha közel 3 éves késéssel készült egy új Nemzeti bűnmegelőzési stratégia, ebből eredően akár nevezhető felértékelődőnek is. Vagy éppen a közel 3 éves késésből értékelve inkább nem felértékelődőnek :/ Amíg pedig fentről – egy kézből akarják – megoldani a helyi problémákat, addig megállapítható, hogy a régi poroszos rendszer nem éppen a modern utat mutatja.
Szakpolitikai dokumentumok fogalmazzák meg a szükséges változásokat, ezek sorra elmaradnak. Az új Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia beavatkozási területei is szubjektíven kiválasztott elemekből áll, s nem szakpolitikai anyagok figyelembevételével készült.
Majd ha lesz valóban a helyi szinteken is fejlesztés és megfelelő intézményi fejlesztés is, a jelenlegi szabályozók és működési mechanizmusok átalakulnak, a kompetenciák a helyi szintekre helyeződnek, akkor mondhatjuk, igen, ez már a változás jele.