A katasztrófavédelem az ország egész területén felkészült a tavaszi árvizekre, a védelemigazgatás hatékonysága sokat javult tavaly.
Magyarország alvízi ország, ami azt jelenti, hogy folyóink többsége az országhatáron túlról érkezik, a vízállást pedig a külföldi vízgyűjtő területek befolyásolják. Éppen ezért a katasztrófavédelemnek folyamatosan monitoroznia kell a szomszédos országokban a olvadási és csapadékhelyzetet. Mint arról Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője beszámolt: a szervezet naprakész információkat kap a szomszédos országokból arról, hogy mennyi hó hullott a vízgyűjtő területeken, és folyamatosan figyelemmel kíséri azt is, hogy milyen ütemű a hóolvadás. Az északi folyókon – a Bódván, a Sajón, a Hernádon – biztosan lehet számítani árvízre, mivel a vízgyűjtő területeken a sok éves átlagnál nagyobb hómennyiség esett.
Az árvíz elleni védekezés elsősorban műszaki kérdés – mondta az OKF főigazgatója. A védelmi helyzetet az befolyásolja, hogy milyen állapotban vannak a folyómedrek, az árterület, és a gátak. Bakondi szerint az egy évvel korábbihoz képest sokat javult a helyzet: az északi folyókon jelentős mederkotrási munkákat végeztek, az árterületeket – a közfoglalkozásban résztvevők – kitisztították, jól haladtak a gátrekonstrukciós munkák és számos új víztározót is megnyitottak – ez utóbbiak összesen 1,5 milliárd köbmétert tudnak felvenni, ezzel is csökkentve a folyók „terhelését”.
Mindemellett a védelemigazgatás felkészültsége is sokkal jobb mint tavaly: javult a felszereltség, a szükséges szivattyúk, homokzsákok mindenütt rendelkezésre állnak, és a polgári védelmi rendszer is országszerte gyorsan mozgósítható.
A Duna és a Tisza vízgyűjtőin jelenleg alacsonyabb a vízszint a sokéves átlagnál, így az ország két legnagyobb folyóján lehet ugyan
árvíz, de a katasztróvédelem nem vár rekordszintű áradást. Mindazonáltal Bakondi György megjegyezte, hogy Szabolcsban a tiszai védekezés kiemelt figyelmet kap.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Novák Csaba
