A hadiállapot december 26-i feloldásával összhangban Ukrajna megszüntette a 16 és 60 éves kor közötti orosz állampolgárságú férfiak beutazásának tilalmát is – közölte pénteken Oleh Szlobogyan, az ukrán határőrszolgálat szóvivője.
A tisztségviselő hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán határőrök továbbra is alapos vizsgálat után engedik be őket az országba. Kifejtette, hogy az ukrán határőrség munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak azokra, akik a migrációs kockázatot jelentő hetven ország valamelyikének állampolgáraiként érkeznek Ukrajnába, márpedig ennek az országlistának az első helyén Oroszország áll. Kifejtette, hogy az orosz állampolgároknak továbbra is igazolniuk kell látogatásuk célját, így szükséges lehet, hogy erről dokumentummal is rendelkezzenek. Biztosított afelől, hogy ha például kulturális vagy sporteseményre érkeznek orosz állampolgárok, és korábban nem sértették meg az Oroszország által megszállt Krímbe történő beutazással az ukrán jogszabályokat, akkor megkapják az engedélyt az Ukrajnába való belépésre. „A jogszabályok e tekintetben ugyanazok maradtak, mint a hadiállapot bevezetése előtt voltak” – magyarázta a szóvivő.
A hadiállapotot – a rendkívüli állapot egy formáját – azután vezette be az ukrán parlament Petro Porosenko elnök kezdeményezésére harminc napra az ország tíz megyéjében, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a legénységüket pedig letartóztatta és tiltott határátlépés címén eljárást indított ellenük.
Közben Jurij Hrimcsak, a megszállt területek minisztériumának helyettes vezetője kommentálta a 112 Ukrajina hírtelevízióban azt a hírt, hogy Oroszország hatvan kilométer hosszú határkerítést húzott fel az Ukrajnától 2014-ben önkényesen elcsatolt Krímben a félszigetet Ukrajnától elválasztó, Herszon megyénél lévő adminisztrációs határ mentén. A miniszterhelyettes leszögezte, hogy ezzel a kerítéssel a Krím státusa semmilyen formában nem változott, Ukrajna számára ennek nincs jelentősége. Ukrajna és az ENSZ tagállamainak döntő többsége beleértve a NATO és az EU tagállamait nem ismerik el legitimnek a Krím Oroszország általi annektálását.
Hrimcsak szavai szerint az építmény „belső használatra” készült, amivel az orosz vezetés a Krímben élőket akarja meggyőzni arról, hogy a félsziget sorsa végleg eldőlt, mert lám, már határ is van közte és Ukrajna között. Hozzátette, hogy az ukrán külügyminisztérium minden bizonnyal jegyzékben fog tiltakozni, amire nyilván az orosz fél szokása szerint nem fog válaszolni. Ugyanakkor Kijevnek kötelessége nemzetközi jogi szempontból minden egyes alkalommal emlékeztetni, majd bizonyítani, hogy nem egy alkalommal próbálta békés úton, párbeszéddel rendezni a helyzetet, de a megszálló nem reagál a nyilatkozataira.
Megjegyezte, hogy a kerítést „meglehetősen furcsa megoldásnak” tartja, hiszen a Krím egy félsziget, amely sokféle módon megközelíthető. A Krim.Realii ukrán hírportál jelentése szerint az orosz fél azzal magyarázta a kerítés szükségességét, hogy ezzel akarják megvédeni a félszigetet „diverziós” cselekményektől, valamint tiltott áruk, köztük dohánytermékek, alkohol és fegyverek becsempészésétől. A sajtóértesülések szerint az építményre 212,9 millió rubelt, azaz több mint 871 millió forintot különítettek el az orosz állami költségvetésből.
