Az új orosz védelmi miniszter első külföldi útja Kínába vezetett, amellyel Moszkvának gondjai akadtak a haditechnikai együttműködésben – kommentálta Szergej Sojgu kedden kezdett pekingi látogatását a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap.
Kína Oroszország egyik legfontosabb haditechnikai partnere. Moszkva az ezredfordulón évente 1,8-2 milliárd dollárt keresett a Pekingnek eladott fegyverekkel és haditechnikai eszközökkel. Ez az összeg a fegyverexportból származó devizabevétel több mint 40 százalékát tette ki – írta a független orosz lap szerdai számában.
Az orosz hadiipari üzemek egyebek között kétszáz Szu-27-es vadászgépet és Szu-30-as vadászbombázót gyártottak a kínai piacra, és eladták az összeszerelés jogát az északkelet-kínai Senjangban lévő üzemnek. Emellett Sz-300-as és Tor-M1 nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszereket szállítottak Kínába, valamint a szentpétervári hadiipari üzemekben Kínának készültek a Szovremennij típusú hadihajók is.
Az utóbbi időben azonban az orosz-kínai haditechnikai együttműködésben gondok léptek fel. Az egyik problémát a 34 darab Il-76MD típusú szállító és négy légi utántöltő repülőgép szállítása okozta. A másfél milliárd dolláros üzlet veszélybe került, mivel a taskenti repülőgépgyár nem tudta teljesíteni a rendelést, de évekig lebegtette.
Gondok voltak az orosz vadászgépmotorok felhasználásával is. Kína ugyanis az RD-33-as orosz motorokat a saját FC-1-es vadászrepülőibe szerelte, és JF-17-es típusnév alatt Pakisztánnak adta el őket.
Moszkvában tartottak másik fontos partnerük, India reakciójától. Az orosz haditechnikai együttműködésért felelős szövetségi hatóságnál azzal nyugtatták meg a kedélyeket, hogy a kínai JF-17-es taktikai-műszaki tulajdonságait tekintve nem versenyezhet az orosz Szu-30MKI típusú vadászgéppel, amelyet Oroszország Indiának szállít.
Kínában annak ellenére igyekeznek engedély nélkül másolni az orosz haditechnikát, hogy Peking 2008-ban aláírta Moszkvával a szerzői jogok védelméről szóló egyezményt.
Az orosz fegyverexportőröknek az is fejfájást okoz, hogy – különösen a harmadik országokban – komoly konkurenciát jelent számukra a kínai haditechnika, amelyet olcsón és nagy tömegben kínál a távol-keleti ország.
Forrás: Nyezaviszimaja Gazeta/MTI
