A magyar igazságszolgáltatás európai összehasonlításban az első harmadban van – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.

Handó Tünde a Szegedi Ítélőtábla és a Szegedi Törvényszék közös évértékelő sajtótájékoztatóján elmondta: a közigazgatási ügyeket tekintve Magyarország a második az eljárások rövidsége, valamint a legkisebb ügyhátralék szempontjából is.
A bírósági szervezet stratégiai céljai közül a legfontosabb, hogy az ítélkezés „időszerű”, magas színvonalú legyen, és független bírák végezzék – hangsúlyozta az OBH elnöke.

A bírósági szervezetnek 2001-ben 1,7 milliárd, 2016-ban 8,6 milliárd forint állt rendelkezésére beruházásra – közölte, a tervezett fejlesztések közül kiemelve a Szegedi Törvényszék épületének rekonstrukcióját.

Handó elmondta: a szegedi városképet is meghatározó ház felújításához a látványtervek már elkészültek. A megújuló épület egyszerre tudja majd a hagyományt megjeleníteni és minden tekintetben megfelel a 21. századi követelményeknek. A tervek szerint októberre-novemberre készülhetnek el a mintegy 5 milliárd forintba kerülő rekonstrukció engedélyes tervei. A közbeszerzési eljárás után a felújítás 2018 második negyedévében indulhat és 2020 közepére fejeződhet be – tette hozzá.

Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke kifejtette, a táblabíróságon a munkaterhek növekedése ellenére tavaly javult az ítélkezés hatékonysága, gyorsasága. A polgári ügyszakban a leterheltség jelentősen emelkedett, elsősorban a devizahiteles perek miatt. Büntető ügyszakban a 2015-ösnél valamivel kevesebb ügy érkezett, az ítélőtábla bírái kirendelés alapján azonban számos fővárosi ügyet tárgyaltak.

A szakmai munka színvonalát mutatja, hogy a büntetőügyeknél felülvizsgálati eljárásban nem kellett hatályon kívül helyezni egy táblabírósági döntést sem, és polgári ügyszakban is elenyésző volt ezek száma – közölte.

Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék elnöke kifejtette, 2016-ban országos összevetésben is kimagasló volt a bíróságra érkező devizahiteles ügyek száma. Az illegális migrációval kapcsolatos eljárások pedig hatalmas terhelést jelentettek a bíráknak. 2016 első félévében 2500 ilyen jellegű ügyet tárgyaltak, akadt olyan nap, amikor 104 embert állítottak bíróság elé.

Hozzátette: a migráció a közigazgatási és munkaügyi bíróságon is komoly többletterhelést okozott, elsősorban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellen benyújtott keresetek miatt.

Noha 2016-ban a peres ügyek száma 15 százalékkal magasabb volt, mint 2015-ben, az ügyhátralék folyamatosan csökkent – hangsúlyozta a törvényszék elnöke.