Csak a megbecsült dolgozók tudnak minőségi munkát végezni, ezért van különös jelentősége annak, hogy idén 8500 igazságügyi alkalmazott részesül illetményemelésben – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Handó Tünde az OBT ülése előtt sajtótájékoztatón közölte: a költségvetés idén hatmilliárd forintot biztosít a bírósági dolgozók illetményemelésére. Ebből 8287-en részesülnek, vagyis a dolgozók 97 százaléka kap átlagosan 30 százalékos illetményemelést, 2017 januárjáig visszamenőleg.
Az OBH elnöke elmondta: a bíróság előtti ügyek 60 százalékát intéző bírósági titkárok 95 százaléka a legmagasabb fizetési kategóriába kerül, 400-600 ezer forint közötti bruttó fizetéssel. Hozzátette: a bírósági titkárok jelentik a bírói kar utánpótlását, ezért nem mindegy, vonzó-e a bírósági szervezet a jogászok számára.
A középfokú végzettségű tisztségviselőknél 20-60 százalékos lesz a béremelés. A bírók is előre léphetnek, 12 év után nekik is nő az illetményük, másfél év alatt kétszer, 5-5 százalékkal – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy az illetményemeléshez kapcsolódik a teljesítményértékelési rendszer bevezetése. Rendszeresen mérik majd a dolgozók teljesítményét, hogy valóban a legkiválóbbak részesüljenek a legnagyobb elismerésben.
Az OBH elnöke kérdésre válaszolva kifejtette: a közigazgatási perrendtartás változása miatt fél éven belül legalább kétszáz új, közigazgatási szakterületen jártas bíró kinevezésére van szükség járásbírósági szinten a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon, illetve a fővárosban, törvényszéki szinten.
Korábban elsősorban a bírósági szervezetben nevelkedettek váltak bírókká, most azonban akkora bővítésre van szükség, amekkorára nem feltétlenül van a szervezetben utánpótlás.
Jelezte: törvény, illetve IM-rendelet szabályozza, kiből lehet bíró a nyílt és versengő pályázati rendszerben, és folynak a tárgyalások a minisztériummal, hogy egyszerre biztosítsák az előmenetelt a bírósági szervezeten belül és azt, hogy kívülről a legnagyobb tudású szakemberek kerüljenek be.
A bírósági nyilatkozati rend tervezett változtatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva Handó elmondta: 2012 óta sok energiát fordítottak arra, hogy a bíróságok érthetőbbek, nyitottabbak legyenek, ennek nyomán ma már a törvényszékek önálló internetes oldalakat működtetnek, sajtóbeszélgetéseket, sajtótájékoztatókat tartanak. A sajtószabályzatot a bírók véleményének figyelembevételével alakították ki, és az igényeknek megfelelően többször módosították. Ugyanakkor – jegyezte meg – ha egy minden bírósági szervezetet érintő, igazgatási jellegű kérdés merül fel, célszerű, hogy a 27 intézmény kommunikációja egységes, egyeztetett legyen.
Az arculati kézikönyvről az OBH elnöke azt mondta, az volt a szándékuk, hogy komfortosabbá tegyék a bírósági panaszirodákat felkereső több százezer ügyfél számára az egyébként is stresszt jelentő ügyintézést. Megjegyezte: az ügyfelekkel dolgozó kollégák felkészítéséhez hozzátartozik a „külcsín” is, a tárgyi környezet megújítása, a tájékoztató anyagok egységes kialakítása. Idén és jövőre 21 ügyfélközpontot alakítanak ki – mondta.
Handó szólt a hétfőn kezdődött bíróságtörténeti hét eseményeiről is, kiemelve a hagyományápolás fontosságát. A Magyar Igazságügyi Akadémián bíróságtörténeti kiállítás nyílt, emellett konferencián emlékeznek a Csemegi-kódex megalkotására.
Szerdán a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az OBH elnöke ünnepélyes megállapodást köt arról, a következő három évben hogyan működnek együtt, hogy a Kossuth téri egykori kúriai épület visszanyerje eredeti funkcióját – ismertette.
Simon Levente, az Országos Bírói Tanács leköszönő soros elnöke a sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt fél évben végzett munkát. Kiemelte, hogy elfogadták az integritási szabályzat utánkövetésével kapcsolatos beszámolót és részt vettek több nemzetközi konferencián, például azon, amelyik a digitális bíróságokkal foglalkozott.
Megjegyezte: tanulságos volt, hogy a bírósági ügyek döntvénytára, a bírák szakmai munkájának adatbázisa és a bírák kapcsolati hálója alapján egyes cégek 70-80 százalékos valószínűséggel meg tudják jósolni, egy adott bíró milyen ítéletet fog hozni egy ügyben. Abban azonban a konferencia résztvevői egyetértettek, hogy bár hatalmas lehetőségek vannak a digitalizációban, az ítélkezést feltehetően nem fogják még számítógépek átvenni a bíráktól.
Major Zsolt, az OBT új soros elnöke a következő időszak munkatervéről szólva elmondta, a tanács hatéves megbízatása 2018. március 15-én lejár. Hamarosan megkezdődnek az összbírói értekezletek, amelyeken a különböző szervezeti egységek megválasztják a küldötteket, ők pedig a következő OBT-t. Kitért arra is, hogy a teljesítményértékelés bevezetése a vezetőktől is szemléletváltást igényel.
