A bírák függetlenek, a jogállamiság feltételei teljesülnek Magyarországon – hangoztatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Kaposváron.
Handó Tünde a Kaposvári Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy az „úgynevezett országjelentésekben” nem a jogszabályokban biztosított garanciák, tények vagy a tényleges gyakorlat, hanem mindenféle bulvárhírekből merített információk „köszönnek vissza” a magyar bírák ítélkezéséről.
Hangsúlyozta, a magyar bírók függetlenségét százötven évvel ezelőtt elfogadott szabályok, hatályos rendelkezések garanciális elemei biztosítják, s egy közelmúltban végzett felmérésben a bírók döntő többsége is úgy nyilatkozott: függetlennek tartja magát.
Az OBH elnöke utalt arra, Magyarországon már a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvény tiltotta, hogy bírók politikai egyletek tagjai legyenek, szemben Franciaországgal, Németországgal, vagy Hollandiával, ahol ez ma is lehetséges.
A jelenleg is hatályos, a bírósági szervezetről szóló törvény kimondja, hogy a bírók függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, nem befolyásolhatók, nem utasíthatók az ítélkezési tevékenységükkel összefüggően – közölte.
Hozzátette, hogy a jogállási törvény alapján pedig a bíró minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül köteles eljárni, ami az ügyfelek számára jelent biztosítékot.
Handó kiemelte, idén harmadik alkalommal tették lehetővé a bírák számára az úgynevezett integritás kérdőív kitöltését. A kérdésekre egy hónapon át elektronikus úton, önkéntes és anonim módon lehetett válaszolni. A résztvevők száma 489 volt, ez a bírói kar tagjainak 17 százaléka. A válaszadók 96,52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy függetlennek tartja magát, ítélkezésében külső befolyást nem kell elszenvednie – mondta.
Az OBH elnöke kitért arra: a résztvevők ötven százaléka számára nincsenek az ítélkezést befolyásoló jogon kívüli tényezők, mások úgy érzik, védekezniük kell olyan, egyébként természetes hatások ellen, mint a felek tárgyalótermi magatartása, a médiatartalmak, közéleti szereplők megnyilvánulása.
A bírók 95 százaléka úgy nyilatkozott, nem találkozott befolyásolásra irányuló kísérlettel, ami nagyon pozitív, csakúgy, mint az, hogy 80 százalékuk tudatosan kerüli az integritását veszélyeztető helyzeteket – jegyezte meg.
Handó közölte, a bírók háromnegyede szerint az igazgatási döntések átláthatóak a bírósági szervezetben, ahol egyébként Európában példátlanul nagy bírói részvételt biztosítanak a különböző projektekben, pályázatokban, hálózatokban.
„A bírósági szervezeten belül ugyanakkor nem engedhetjük meg, hogy az önérdek felülírja a közérdeket, s az önérzet a közérzetet, ezt a bírókban szeretném tudatosítani” – fogalmazott az OBH elnöke.
Timmermans: egyre több EU-tagországban vetődnek fel problémák a jogállamiságot illetően
Az Európai Unió egyre több tagországában vetődnek fel problémák a jogállamiságot illetően, ami arról győzte meg az Európai Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasználjon annak érdekében, hogy az EU értékeit megerősítse, azok között is a jogállamiság érvényesülését a leghatékonyabb módon – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. „Egyes tagállamok politikai erői arra hivatkoznak, hogy le akarnak számolni a kommunista örökséggel, ugyanakkor a bírákat úgy nevezik ki, hogy betelefonálnak a pártközpontba” – fogalmazott. Az Európai Bizottság minden eszközt fel fog használni arra, hogy megakadályozza az ilyen intézkedéseket, ez ugyanis nem nemzeti ügy. A tapasztalat pedig azt mutatja, ha az Európai Bizottság betartatja az uniós szabályokat, az megnöveli az Európai Unióba vetette bizalmat – mondta az alelnök.
