A bírósági reformok működnek, jelentős sikereket könyvelhet el a magyar bírósági rendszer, amelyben tavaly 30 ezerrel több ügyet bíráltak el, mint amennyi érkezett – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden Zalaegerszegen, a megyei összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón.
Handó Tünde kifejtette: tavaly másfél millió új ügy érkezett a hazai bíróságokra, és ennél harmincezerrel többet zártak le, vagyis tovább csökkent a folyamatban lévő ügyek száma. A bírósági esetek 86 százaléka első fokon jogerősen zárult, s az utóbbi két évben az összes ítéletnek csupán 0,1 százalékát helyezték hatályon kívül.
Mindez a magyar bíróságok munkáját, az ítélkezés minőségét mutatja, és ebben a tekintetben a zalai bíróságok az ország élvonalába tartoznak – jelentette ki az OBH elnöke.
Úgy fogalmazott, felgyorsult az ítélkezés. Az elmúlt években bevezetett bírósági reformoknak köszönhetően a büntető ítélkezésben 2011-hez képest 33 százalékkal csökkent az ügyhátralék a járásbíróságokon. A két éven túl húzódó büntetőügyek száma 39 százalékkal csökkent, a bíróságokra érkező ügyek 36 százalékát pedig tárgyalás mellőzésével fejezik be, vagyis esetenként öt napon vagy maximum egy hónapon belül a bíróság döntést tud hozni.
A polgári igazságszolgáltatásban a folyamatban lévő esetek száma az elsőfokú törvényszéki ügyekben negyven százalékkal csökkent, a két éven túl húzódó, jelentős polgári, gazdasági ügyekben 47 százalék a csökkenés mértéke. A bírósági ügyek egy részében az elhúzódás oka a szakértői vizsgálatokra vezethető vissza – tette hozzá.
Handó kitért arra is, hogy a szolgáltató bíróságok megteremtése érdekében folyamatosan javulnak az ügyfelek és a bírók elektronikus ügyintézésének, munkájának feltételei. Már 2014 óta lehetőség van például a keresetek elektronikus beadására, 2016. július 1-jétől pedig már képesek lesznek a legtöbb, legkomolyabb polgári ügyben az elektronikus keresetlevelek fogadására.
Egy kérdés kapcsán az OBH elnöke beszélt arról is: a bírósági szervezeten belül vannak területek, ahol összevonással racionalizálni lehetne a tevékenységet, de vannak olyanok is, ahol szükséges lenne, hogy a bíróság „közelebb kerüljön az emberekhez”. A parlamentnek kell arról döntenie, hogy ez hol történhet meg, addig panaszirodák, ügyfélszolgálatok segítségével igyekeznek az ügyfeleket kiszolgálni a kormányhivatalokkal és az Igazságügyi Hivatallal együttműködésben, vagy új járásbíróságokat alakítanak ki, mint az most Szigetszentmiklóson is történik.
Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, a Magyar Bírói Egyesület elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: Zalában is javultak a perek időtartamának mutatói. A zalai ítélkezés minőségét dicséri, hogy tavaly egyetlen büntetőügyben sem történt hatályon kívül helyezés, polgári ügyekben is csak minimális számban.
Hajdu István, a Pécsi Járásbíróság elnöke, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja felidézte: az OBT tavaly egy kérelem alapján abban foglalt állást, hogy részt vehet-e egy bíró a Budapest Pride-on, a Kádár-rendszer és az igazságszolgáltatás összefüggéséről szóló konferencián, vagy akár a székely autonómia melletti tüntetésen. Állásfoglalásuk szerint egy bíró természetesen nem politizálhat, de miután ezek az ügyek nem pártokhoz kötődnek, részt vehetnek ilyesfajta rendezvényeken, de a részvételük soha sem sértheti a bírói pártatlanságba, függetlenségbe vetett hitet.
Sorok Norbert a Zalaegerszegi Törvényszék elnökeként szólt arról, hogy a múlt évben 28 esetben kirendeléssel segítettek megyén belüli vagy azon kívüli bíróságok munkájában a zalai bírók. Szegeden migrációs ügyek tárgyalásánál, a Veszprémi Törvényszéken pedig a másodfokú büntetőügyekben vettek részt az ítélkezésben.
Jelentős változások történtek az ügyfélkapcsolatok terén is, wifi-elérést biztosítanak a bíróságokon, újságokat helyeztek ki, panaszmintákat tettek elérhetővé. Növelték a mediációs ügyek számát is, és ezekben a korábbi 41 százalékról 46 százalékra nőtt a megállapodásokkal végződő esetek száma.
