Jelentősen csökkent a két éven túli ügyek száma az utóbbi négy évben a bíróságokon, a magyar igazságszolgáltatás teljesítménye pedig az Európai Unió élmezőnyébe tartozik – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete kapcsán tartott sajtótájékoztatón, kedden Budapesten.
A két éven túli bírósági ügyek aránya négy év alatt országszerte 27 százalékkal, a fővárosban 24 százalékkal csökkent. Ezen belül a két éven túli polgári törvényszéki elsőfokú ügyek 2011 óta mintegy a felével, a járásbírósági büntetőügyek pedig több mint a harmadával csökkentek. Továbbá a büntetőügyek negyede gyorsított eljárásban napokon, heteken belül befejeződik – ismertette az elnök. A bíróságok 2012 óta minden évben több ügyet fejeznek be, mint amennyi érkezik, így csökken az ügyhátralék – tette hozzá.
Az OBH tavalyi első félévi beszámolója szerint ez alól kivételt jelentenek a végrehajtási ügyek, ahol az érkező ügyek 89 760-as száma némileg meghaladta a befejezettekét. Az érkező végrehajtási ügyek száma egyébként 2015 első fél évében az előző év hasonló időszakához képest csaknem másfélszeresére emelkedett.
Handó tájékoztatása szerint az EU igazságügyi eredménytábláján a magyar bíróságok a 28 tagállam közül a polgári, gazdasági, közigazgatási pereket, illetve az ügyhátralékot tekintve a 2-6. helyen állnak. „Senkit ne tévesszenek meg a strasbourgi magyar ügyek, mert azok 10-15 évvel ezelőttiek” – tette hozzá a bírósági vezető.
Ismertette: magánszemélyek és cégek százezrei fordulnak a bíróságokhoz, évi másfél millió ügy érkezik, ez jelzi, hogy az ügyfelek bíznak az igazságszolgáltatásban. Ezt támasztja alá a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felmérése, amely szerint a 2014-es 60 százalékról az idén 83 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknek inkább pozitív a véleményük a bíróságokról – közölte az OBH elnöke.
Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke elmondta: a magyar bíróságokra érkező évi mintegy másfél millió ügy csaknem harmada a fővárosban összpontosul. Ezen belül a cégbírósági ügyeknél ez az arány 41 százalék, a gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben 65 százalék, a kiemelt gazdasági perek esetében pedig még ennél is magasabb.
A Fővárosi Törvényszékre tavaly 407 ezer ügy érkezett és 414 ezret fejeztek be. A kerületi polgári ügyek 85 százaléka első fokon egy éven belül véget ért, és ezek 89 százaléka jogerőre is emelkedett, azaz fellebbezések hiányában végleg lezárult. Ugyanez az arány a kerületi büntetőügyekben 70, illetve 76 százalék.
A főváros bíróságain korábban az országos átlagot jóval meghaladó ügyteher nehezedett egy bíróra, ez mára mérséklődött és az országos átlag körüli szinten stabilizálódott. Ugyanakkor gazdasági területen a devizahiteles ügyek újraindulása miatt növekszik a munkateher. Továbbá az országos átlaghoz képest a büntető szakágban nagyon magas a kiemelt nehézségű, különösen bonyolult megítélésű és terjedelmes ügyek aránya.
A törvényszék elnöke hozzátette: a Fővárosi Főügyészség gyakorlatának köszönhetően jelentősen nőtt a gyorsított eljárások – tárgyalás mellőzése, bíróság elé állítás – száma, a fővárosban már a büntetőügyek negyede ilyen.
A 2012-ben még több mint hatezer két éven túli fővárosi bírósági ügy kevesebb mint a felére, 2800-ra csökkent. Ennek érdekében a főváros mintegy 700 bírája csaknem 3500 tárgyalási pótnapot tartott 2015 júniusa és 2016 márciusa között – ismertette Fazekas.
A fővárosi polgárok szabálysértési ügyeit 2015-től a törvényszék Tölgyfa utcai épületében egységes szabálysértési csoport bírálja el, így kiszámítható és gyors az ügyintézés. Ez azért is nagy jelentőségű, mert a budapestiek büntetőügyekben főként szabálysértések miatt kerülnek kapcsolatba a bírósággal – mondta.
Az ügyfél-elégedettséget mérő kérdőívekre adott több ezer válasz tanúsága szerint a fővárosban a bíróságok által nyújtott szolgáltatásokat a válaszadók több mint 80 százaléka kiválóra értékelte – közölte a törvényszék elnöke, aki elmondta azt is: keresik az új helyét a jelenleg a Miklós utcában lévő II-III. kerületi bíróságnak.
