A szervezett bűnözés által alkalmazott erőszakkal a demokrácia és az igazságszolgáltatás erejét állította szembe hétfőn Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök, aki a szicíliai autósztrádán 1992. május 23-án felrobbantott Giovanni Falcone bíró és kísérete tiszteletére tartott megemlékezésén vett részt.Új hozzáadása
Az államfő hangsúlyozta, hogy a harminc évvel ezelőtt a maffia által elkövetett merénylet napján „a fájdalom és a félelem megbénította” az olasz köztársaság életét. Ezzel egy időben viszont az események „lehetőséget adtak arra, hogy a maffia erőszakos támadására a demokratikus intézményrendszer és a jogállam eszközeinek erejével válaszoljunk”.
A jogász Sergio Mattarella, akinek politikus testvérét szintén a maffia ölte meg, hozzátette, hogy a szervezett bűnözést elsősorban a civil társadalom azonnali és határozott reakciója lepte meg: az 1992-es merényletek „megtörték az addigi csendet, és az embereknek bátorságot adtak, hogy együttműködjenek a hatóságokkal az újraindulás érdekében”.
A maffia elleni harcot egy pillanatra sem szabad feladni – mondta Mattarella, aki ugyanilyen társadalmi felelősségvállalást és elkötelezettséget szorgalmazott az Európa szívében most zajló háborúval szemben is, az ukrajnai konfliktusra utalva.
A köztársasági elnök Palermóban, a város sportstadionjában rendezett megemlékezésen szólalt fel, melyen a római kormány nagy része részt vett. Jelen voltak a maffiagyilkosságok áldozatainak rokonai, Giovanni Melillo országos maffiaellenes államügyész, valamint a szicíliai fiatalok küldöttségei.
Harminc évvel ezelőtt, 1992. május 23-án délután hat óra előtt néhány perccel pokolgép robbant a palermói repülőtér és a város közötti autósztráda egyik szakaszán, Capaci magasságában. A támadásban az éppen arra haladó gépkocsikonvoj megsemmisült: életét veszítette a célpontnak számító Falcone bíró és felesége, a szintén ügyész Francesca Morvillo, valamint a kíséretüket képző három rendőr. További huszonhármam megsebesültek.
A maffiaellenes ügyész meggyilkolását a Cosa Nostra szervezetét irányító keresztapa, Salvatore Riina rendelte el. Az ötszáz kilogrammos pokolgépet működésbe hozó gombot a szicíliai maffiaszervezet végrehajtó embere, Giovanni Brusca nyomta meg.
Falcone fejezetet írt a szervezett bűnözés elleni fellépés történetében: nevéhez fűződik az első maffiaellenes ügyészcsapat megalakítása. Falcone indította el a tömeges maffiapereket is, melyek során a szervezet több száz tagját állították bíróság elé. Falcone és a vele együttműködő ügyész- és rendőrcsapat érkezett el elsőként a Cosa Nostra csúcsán állókhoz, valamint felderítette a maffia politikai-gazdasági szálait.
Falcone közeli munkatársa Paolo Borsellino ügyész volt, akit 1992. júliusában, édesanyja palermói lakóházának ajtajában robbantottak fel egy közelben leparkolt autóba rejtett pokolgéppel. Falcone és Borsellino meggyilkolása fordulópontot jelentett az olasz állam és az akkor még legerősebbnek tartott szicíliai maffia küzdelmében, annál is inkább, mivel a hatóságok és részben a közvélemény nyomására a szervezet tagjai elkezdtek együttműködni. A megtért „pentitók” vallomásai a Cosa Nostra fokozatos lefejezéséhez vezettek. A szicíliai maffia helyét mára a calabriai ‘ndrangheta vette át.
Salvatore „Toto” Riinát 1993-ban tartóztatták le, 2017-ben börtönben halt meg. Bruscát 1996-ban fogták el, majd huszonöt év börtön után, mivel együttműködött a hatóságokkal, szabadlábra helyezték.
Falcone meggyilkolásának időpontja nem számított véletlennek, mivel 1992-ben éppen akkor zajlott az új olasz államfő megválasztása: az esélyes, Giulio Andreotti helyett a merénylet után két nappal, 1992. május 25-én Oscar Luigi Scalfarót választották meg.
