Goranco Koteski tábornok, macedón vezérkari főnök szerint vissza kellene állítani a sorozást az ország védelme érdekében, Fatmir Besimi védelmi miniszter azonban visszautasította javaslatát. Mint a Balkan Insight közölte, szerinte következetesen ki kell tartani a NATO elvárásainak megfelelő hivatásos hadsereg mellett.
A hadsereg a térségben elsőként, 2006-ban szüntette meg a behívásokat, és egy teljesen hivatásosokból álló, 8000 fős haderőt hozott létre, felkészülve a NATO-tagságra. Görögország azonban ezt 2008-ban megakadályozta, és azóta, ahogy erősen csökkent a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozás esélye, egyre csökkentették a védelmi kiadásokat. Koteski tábornok javaslatát azzal indokolta, hogy a kötelező katonai szolgálat olcsóbb lenne a hivatásosnál, és javítaná az ország védelmi képességeit.
Elképzelése szerint szó sem volna a régi rendszer visszaállításáról – a behívottak a hadsereg létszámának 15 százalékát adnák, három hónapig szolgálnának, a kevésbé fontos posztokon kiváltva a hivatásosokat. Mitre Arsovski nyugalmazott tábornok, az előző vezérkari főnök helyesli ezt az elgondolást, rámutatva, hogy később a besorozottak közül valószínűleg többen választanák a katonai pályát. A megkérdezett főtisztek többsége támogatja ezt a tervet, és Macedónia helyzetében nem tartják elfogadhatónak, hogy a NATO szabja meg védelmük módját.
A macedón hadsereget az ország függetlenné válása után röviddel, 1992-ben hozták létre, a tűzkeresztségen 2001-ben az albán lázadókkal folytatott harcokban esett át. A konfliktust még abban az évben békeszerződéssel sikerült lezárni, azonban Macedónia azóta is tart egy esetleges albán támadástól. A tiranai kormány azt állítja, hogy nincsenek területi követelései, azonban egyes politikusainak félreérthető nyilatkozatai aggodalmat keltettek e téren.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János
