A nyugat-európai politikusok döntő része nem volt hajlandó szembenézni időben azzal, hogy a világ alapjaiban változott meg Nyugat-Európában, új megoldásokat kellene keresni a terrorizmus elleni harcban, és őszinte beszédre lenne szükség – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában hétfő reggel.
Ennek eredményeit látjuk napjainkban, amikor Németország instabilitását figyeljük, ahol közel hat hónapja nem sikerült kormányt alakítani – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a politika mindössze szavakkal reagál a terrorizmus fenyegetésére, tettek helyett.
Szólt arról is, hogy az iszlám radikalizmus „kreativitása kimeríthetetlennek tűnik”, a szolgálatoknak pedig újra kell értékelniük a terrorizmussal kapcsolatos megelőző munkát. Megjegyezte: arra is figyelemmel kell lenni, hogy az elkövetők a korábbinál sokkal gyorsabban radikalizálódnak és szélesebb fegyvertár van a kezükben, egy kés, kő vagy autó is a fegyverük lehet.
Mint mondta, nem minden migráns terrorista, de ha a beérkező egymillió migránsnak mindössze öt százaléka szimpatizál az iszlám radikalizmussal, az is ötvenezer embert jelent. A biztonsági szolgálatok Európában nem készültek fel az elmúlt évtizedek békekorszaka után az ilyen tömeges kihívásra. Hozzátette: önmagában a szolgálatok nem is alkalmasak arra, hogy tízezrével ellenőrizzenek embereket, ezért a kockázati tényezők számát kellene szűkíteni.
A szakértő az M1 aktuális csatorna műsorában azzal kapcsolatban, hogy robbanás történt vasárnap egy metróállomás bejáratánál Stockholm egyik külvárosában és egy ember meghalt, elmondta: a svéd rendőrség ezt egyelőre nem minősítette terrortámadásnak. Közölte, ezek már mindennapos történetek Skandináviában, és azért nem kezelik terrorcselekményként, mert a kézigránátos támadások a szervezett bűnözői csoportokra jellemzőek, a fegyvert pedig akár a Balkánról vagy a volt szovjet tagköztársaságokból is be lehet szerezni.
