Horvátország figyelemmel kíséri a fejleményeket Afganisztánban, és lassan, de biztosan kivonja ott állomásozó csapatait – közölte Zoran Milanovic horvát államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Milanovic nemrég lépett hivatalba, és az elnökválasztás alatt egyik fő kampányígérete a horvát csapatok visszahívása volt Afganisztánból. Akkor úgy fogalmazott, hogy teljesen értelmetlen misszióról van szó.
Stoltenberg, aki hivatalos látogatásra érkezett a horvát fővárosba, emlékeztetett: az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib lázadók vezetői szombaton Dohában aláírták azt a békemegállapodást, amely remények szerint fontos lépés lesz a 18 éve tartó afganisztáni polgárháború lezárásában.
„Az út a békéhez hosszú, annak a legjobb módja pedig, hogy a békefolyamatot támogassuk, hogy jelen maradjunk a térségben” – hangsúlyozta.
A NATO-főtitkár előzőleg Andrej Plenkovic horvát kormányfővel is tárgyalt, akivel az aktuális migrációs helyzetet is megvitatta.
Közös sajtóértekezletükön Plenkovic elmondta, világos és határozott álláspont van arról, hogy az illegális migrációt meg kell akadályozni. Szavai szerint Horvátország számára, amelynek van tapasztalata a 2015-ös és 2016-os nagy migrációs hullámmal, fontos megakadályozni, hogy újra hasonló helyzet alakuljon ki. Az Európai Unióval, annak tagállamaival és a NATO-val közösen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne kerüljön sor egy újabb tömeges migrációra – fogalmazott.
Amíg a görög és a bolgár határ „áthatolhatatlan” marad, addig nincs nagy veszély. Horvátország határait hatékonyan védi a rendőrség, de ha kell, a hadsereg is segítséget nyújt ebben a folyamatban – tette hozzá.
Jens Stoltenberg Szíriával kapcsolatban elmondta: ” nagyon bonyolult, kihívásokkal teli és nem állandó helyzetről van szó”. Elítélte Bassár el-Aszad szíriai elnök és Oroszország „válogatás nélküli” bombázásait, amelyekkel – mint mondta – fokozták a civil lakosság szenvedéseit, és újabb menekülthullámot indítottak el Törökország felé, ahol jelenleg négymillió menekült tartózkodik.
Görögországon nehéz teher van, a migráció közös probléma, amelyre közös megoldást kell találni – húzta alá.
Stoltenberg mindkét sajtótájékoztatón üdvözölte, hogy Zágráb erőfeszítéseket tesz védelmi kiadásainak növelése érdekében. A NATO elvárásai szerint a védelmi célú kiadásoknak el kellene érniük a hazai össztermék (GDP) két százalékát. Horvátország jelenleg a GDP 1,68 százalékát fordítja a hadseregre.
