„Hőseink bátorságot adnak a mához, a jövő kihívásaihoz” – hangoztatta Simicskó István honvédelmi miniszter vasárnap Budapesten, a magyar hősök emlékünnepén tartott beszédében. A háborúkban, a határon inneni és határon túli harctereken elesettek előtt tisztelgett Kövér László Vámosújfaluban vasárnap, a magyar hősök emlékünnepén, hangsúlyozva, életük feláldozásával a magyar hősök egy ezredéven át nemcsak Magyarországot, hanem Európát is védték.
Simicskó megjegyezte, hogy több mint 200 állam létezik ma a Földön, de csak kevésnek adatott meg, hogy ezeréves államisággal rendelkezzen. Felidézte, hogy a Kárpát-medencében élő magyar népnek szabadságáért, függetlenségéért folyamatosan küzdenie kellett, mindezek sok kudarccal, véráldozattal jártak. Magyarország több mint ezeréves állami fennállása igazolja, hogy „hőseink áldozata nem volt hiábavaló” – fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a hősök emlékünnepének eredete az első világháborúra nyúlik vissza. Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezte, hogy minden évben május utolsó vasárnapján emlékezzünk meg hőseinkről, akik Magyarország védelmére keltek és hősi halált haltak; megérdemlik, hogy valamennyi magyar nemzedék emlékezzen rájuk. Ennek kapcsán Simicskó szólt arról is, hogy egy nemzeti közösséget az is minősít, hogy milyen állapotban vannak hősei sírjai, illetve a katonai emlékhelyek. Elmondta: Magyarországon 2668 településen van ilyen emlékhely, s valamennyit felújítják.
A honvédelmi miniszter azt mondta: a Magyar Honvédség katonái ott voltak, hogy védjék a magyar embereket az árvizek során vagy a vörös-iszapkatasztrófánál is. Ott vannak napjainkban is, amikor 21. századi népvándorlástól kell megvédeni Magyarországot – fogalmazott. A Magyar Honvédség katonái felkészültek, és helytállásukkal a jelenkori kihívásokkal szemben is képesek védelmezni Magyarországot, a magyar embereket – jelentette ki a miniszter.
Simicskó: hazaszeretet nélkül semmilyen hazát nem lehet megvédeni, de „aki szívvel küzd, az legyőzhetetlen”
A magyar hősök emlékünnepén a budapesti Hősök terén tartott megemlékezésen a Hősök emlékkövénél koszorút helyezett el a kormány nevében Simicskó István honvédelmi miniszter, Áder János köztársasági elnök nevében főhadsegédje, Szegő László dandártábornok, Orbán Viktor kormányfő nevében Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Benkő Tibor vezérkari főnök, több állami és katonai szervezet, valamint a honvédelem ügyéért tevékenykedő civil szervezet képviselője. Az ünnepség végén ágyúlövéssel tisztelegtek a hősök emléke előtt.
A magyar hősök emléknapjának eredete egy 1917. évi törvényre vezethető vissza. Nagyszabású rendezvénysorozatot 1944-ig minden évben tartottak, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.
A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját
A háborúkban, a határon inneni és határon túli harctereken elesettek előtt tisztelgett Kövér László Vámosújfaluban vasárnap, a magyar hősök emlékünnepén, hangsúlyozva, életük feláldozásával a magyar hősök egy ezredéven át nemcsak Magyarországot, hanem Európát is védték.
Kövér a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település 1934-ben állított első világháborús emlékműve előtt egyebek mellett azt mondta: magyar hőseink egy ezredéven át azért áldozták életüket, hogy Magyarország magyar ország maradhasson, ahol a magyar emberek akarata és érdeke a legelső.
Az emlékműnél, amely mellé a Szent Korona másolatát is elhelyezték, első világháborús egyenruhát viselő katonák álltak őrséget.
Kövér beszédében Márai Sándornak az ember hőssé válásának lényegét leíró szavait idézve azt mondta: „minden ember és minden nemzet életében felvirrad a nap, mikor meg kell érteni, hogy semmire és senkire nem számíthatunk e világon: egyedül vagyunk. (…) Ez a pillanat, mikor minden ember – emelt fővel vagy akár fogcsikorgatva, akarata ellenére – hős lesz”.
A házelnök szerint ezt tapasztalta meg a magyarság egy ezredéven keresztül, ez volt és ez marad a magyar hősies újjászületés lényege az elmúlt és az elkövetkező ezredévben egyaránt. Azok a magyar hősök, akik előtt az emlékünnepen tiszteleg az ország, a létező legnagyobb vámot fizették a lehetséges legnagyobb vámszedőnek, a történelemnek – tette hozzá.
Az utókor által hősökként tisztelt magyar emberek életüket adták azért, hogy helytállásukból a magyar utókor erőt és példát merítve mindig újjászülessen, és továbbhaladjon a történelem útjain, az újabb vámszedő helyekig – folytatta a házelnök, felsorolva Muhit, Mohácsot, Nagymajtényt, Világost, Doberdót, a Don-kanyart, az 1956-os pesti utcát, „ahol mindig egyedül maradtunk, ahol mindig magyar hősök születtek és haltak, ahol a mérhetetlen életáldozatból és szenvedésből azonban mindig újjászületett a magyar élet”.
Vámosújfaluról szólva azt mondta: a település háromszor pusztult el és háromszor született újjá a történelemben. Az 1300-as évek végén az árvíz semmisítette meg, 1567-ben és 1683-ben pedig a törökök pusztították el. A korabeli vámosújfaluiak azokban az időkben végzetesen egyedül maradtak, és csak magukra számíthattak, azaz „tulajdonképpen kénytelenek voltak hősökké válni”.
Kövér emlékeztetett arra, hogy Magyarországon először 1917-ben, az első világháború idején született törvény arról, hogy a hazáért életüket áldozó hősökről meg kell emlékezni. 1924-ben újabb törvény rögzítette, hogy „a nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja és a mindenkori magyar hősi halottak emlékének szenteli”.
1924 és 1945 között minden évben méltóképpen emlékezhettek a magyarok a hőseikről, 1945 és 1990 között a kommunisták betiltották a magyar hősök emléknapját, elfojtani kívánták az emlékezetét mindannak, ami a magyarok számára erőt, önbizalmat és önbecsülést adhat – mondta Kövér László, hozzáfűzve, 2001-ben, az első Orbán-kormány idején az Országgyűlés helyreállította a magyar hősök emléknapját.
A házelnök hangsúlyozta: az életüket feláldozó magyar hősöknek az emlékezés mellett azzal nyújtható igazi elégtétel, ha a mai magyarok munkájukkal megerősítik mindazt, amiért a hősök életüket adták: a szabad, demokratikus, önrendelkező Magyarországot és az öntudatos, összetartó magyar nemzetet.
Kövér: kötelességnek „a nagyvilágban élő magyarok közötti lelki, szellemi és közjogi kötelékek” megerősítése
Kövér kitért arra: napjainkban szembe kell nézni azokkal az erőkkel, amelyek Európának és benne Magyarországnak is olyan jövőt szánnak, amelyben nem a népakarat, azaz a demokrácia uralkodik, hanem valami egyéb, „senki által meg nem választott bürokraták akarata érvényesül”, amelyben nem az európai és a magyar ember a meghatározó, hanem valami egyéb, egyfajta nemzeti, hitbéli, kulturális, önazonosságától is megfosztott, „azaz gyökértelenné tett embermassza”.
Ebben pedig nem az európai és a magyar érdek az elsődleges, hanem másfajta, Európától és Magyarországtól egyaránt idegen gazdasági, ideológiai háttérhatalmak érdekei – hangsúlyozta.
Úgy fogalmazott: „szembe kell néznünk azokkal az erőkkel, amelyek idegenek tömeges betelepítésével az Európai Unió erőszakolt központosításával, közösségeink aláásásával, hagyományaink, normáink bomlasztásával el akarják törölni Európa és Magyarország keresztény gyökereit, fel akarják számolni az európai nemzetek államait, önazonosságát és érdekeit, egy olyan új uralom alá akarnak hajtani mindannyiunkat Európában, mely uralom demokráciaellenes és nemzetellenes”.
Az előttünk álló küzdelmekben a korábban életüket áldozó magyar hősöktől eltérően a mai magyarok nincsenek egyedül, így jó esélyük van arra, hogy nem kell ismét életük feláldozásával megváltaniuk a magyar jövőt – fejtette ki, hozzátéve: „sorsközösségben vannak velünk Európa nemzetei, akikben egyre jobban tudatosul a veszély, egyre jobban erősödik a veszélyérzet”.
A veszély elhárítására a mai magyarok – mint a történelemben oly sokszor -, most is példát és erőt nyújtanak európai sorstársaiknak – jelentette ki Kövér.
A beszédet követő ünnepi műsor után a vámosújfalui hősök nevét őrző emlékművet koszorúk borították el.
