Csak a térség országainak összefogásával lehet remény arra, hogy sikeresen vegyék fel a harcot az illegális fegyvertartás ellen – írta a Southeast European Times (SETimes).
A Balkánon ezt nemcsak a háborúk hozták magukkal, ősi hagyományai vannak. Ljubisa Bogdanovics például, aki családja tagjait és a szomszédait, 13 embert irtott ki nemrégiben, 26 éve rendelkezett fegyvertartási engedéllyel. Szerbiában mintegy 600 ezer ember tart legálisan fegyvert, bár hivatalosan csak 1700-an viselhetik azt. Bárki kaphat fegyvertartási engedélyt, aki felnőtt, nem büntetett előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, az indokláshoz elég megjelölni, hogy önvédelemre, vadászatra vagy sport célra kívánja használni. Az engedély ára 25-30 euró.
Blagoja Markowski nyugalmazott macedon ezredes állítja, hogy a Balkánon 4 millió fegyvert tartanak illegálisan, és a szakértők ennek csökkentését csak az érintett országok összefogásával tartják lehetségesnek, az alkalmazandó módszerekben azonban ők sem értenek egyet. Van, amelyik rendszeres és szigorú rendőri ellenőrzést és szigorú büntetéseket javasol, mások a polgárok és kormányaik közti bizalom erősítésétől remélnek sikert. Igor Peszics belgrádi kriminológus szerint ismételt amnesztiákkal kell arra ösztönözni az embereket, hogy adják le fegyvereiket, ahogy ezt Horvátországban tették. Az eredmény azomban igencsak kétes – még mindig mintegy 600 ezer illegális fegyver rejtőzik az országban, ezek száma csak Szerbiában több, amely ebben a sportágban Európa-csúccsal büszkélkedhet – 950 ezer törvénytelenül rejtegetett fegyverrel.
Az arányokat tekintve azonban Koszovó viszi el a pálmát: a KFOR becslése szerint itt ugyan „csak” több mint 500 ezer illegális fegyvert tartanak de ez azt jelenti, hogy minden 100 polgár közül 15-nek van. Marko Nicovics belgrádi rendőrparancsnok azt az ötletet vetette fel, hogy mint több európai ország a második világháború után tette, kérdés nélkül meg kellene vásárolni a behozott illegális fegyvereket.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János
