A lakosság többsége teljesen bizonytalan várható nyugdíjával kapcsolatban, és megbecsülni sem tudja, hogy mennyivel kevesebb pénzből kell majd gazdálkodnia idős korában.
A magyarok mindössze hat százaléka gondolja, hogy nem jár majd anyagi lemondással a nyugdíjba vonulás, 87 százaléka viszont arra készül, hogy visszafogja majd fogyasztását. A legtöbben ruhavásárláson, éttermi fogyasztáson, alkoholon és dohányárun spórolnának majd, hogy kijöjjenek bevételükből – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító megbízásából készült kutatásból. A gyermekek, unokák támogatásáról szinte senki sem mondana le: még az élelmiszervásárláson is előbb spórolnának, mint a legközelebbi hozzátartozókon.
Kifejezetten bizonytalanok a magyarok azzal kapcsolatban, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak majd. A CIG Pannónia megbízásából készült kutatás szerint a 18 és 59 év közötti lakosság többségnek még elképzelése sincs arról, hogy várhatóan mennyivel csökken majd a bevétele nyugdíjasként. Az öregkori járandóság összegét legkevésbé a fiatalabb, 18-29 éves korosztály és az alacsonyabb jövedelmű válaszadók tudják megbecsülni. A lakosság csupán hat százaléka nem aggódik az időskori megélhetés miatt, mivel úgy gondolja, hogy nem jár anyagi lemondással a nyugdíjba vonulás. A válaszadók tizenkét százaléka viszont attól tart, hogy nyugdíja a jelenlegi jövedelme felét sem éri majd el, és összességében a megkérdezettek harminc százaléka számít minimum húsz százalékos bevételcsökkenésre.
A kutatás szerint a lakosság 87 százaléka tervezi a kiadásai visszafogását időskorában. A legtöbben, az emberek mintegy harmada a ruhavásárláson spórolna. Közel ugyanennyien költenének kevesebbet étteremre, alkoholos italokra és dohányárura, de a nyaraláson is sokan spórolnának. A válaszadók húsz százaléka kevesebbet költene rezsire, autóhasználatra, illetve elektronikai cikkekre. Élelmiszer vásárlásait a megkérdezettek tizenkét százalék fogná vissza, a gyermekek, unokák támogatásán azonban csak a válaszadók négy százaléka próbálna takarékoskodni.
A jelenlegi nyugdíjasok fogyasztása azonban az időskori spórolás korlátait is jól mutatja. Valóban kevesebbet költenek például ruházkodásra és vendéglátásra az idősebbek. A több otthon töltött idő és a sok egyszemélyes háztartás miatt ugyanakkor lakásfenntartással kapcsolatos éves kiadásaik átlagosan több mint nyolcvanezer forinttal magasabbak, mint az aktív korúak esetében. A kevesebb éttermi fogyasztás miatt az élelmiszervásárlásra is többet költenek, de az átlagos nyugdíjasnak évente közel hatvanezer forinttal magasabb gyógyszer és egészségügyi kiadással is számolnia kell.
Ezek az adatok is jól mutatják, hogy a nyugdíjas évek pénzügyi biztonságához körültekintő tervezésre van szükség – mondta el az életbiztosító vezérigazgatója. Kádár Gabriella a kutatási adatok alapján rámutatott: a nyugdíj előtt álló felnőtt lakosság 34 százaléka rendelkezik az időskorára szánt tartalékkal, és csak 22 százaléka vesz igénybe olyan nyugdíjcélú megtakarítási formát, amelyhez adókedvezmény is társul.
A biztosító tapasztalatai szerint egyre többen ismerik fel, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a megfelelő életszínvonal fenntartásához. Ezt jól mutatja az is, hogy bár csak tavaly vezették be a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, a felmérés szerint már a válaszadók öt százaléka rendelkezik ilyen megtakarítással.