Kína előírja a polgári hasznosítású teherhajók alkalmassá tételét katonai célokra, egyben kiadta az ehhez szükséges műszaki szabványok részleteit – erről a China Daily című angol nyelvű napilap számolt be.
Az indoklás szerint a cél, hogy a teherhajók vészhelyzetben harci feladatokra bevethetők legyenek. Az érintett hajókat öt kategóriába sorolták, köztük vannak a konténeres áruszállítók, a belső rámpák segítségével szállítást bonyolító hajók, a többcélúak, valamint az ömlesztett- és a darabáru szállítását szolgálók.
Esetükben már a kialakításukra és felszerelésükre vonatkozó tervezéskor tekintettel lesznek arra, hogy mozgósítás esetén alkalmasak legyenek nemzetvédelmi feladatok ellátásra – áll a szakmai felügyelet közleményében. Az átálláshoz szükséges műszaki követelmények, szabványok kidolgozása, illetve azok véglegesítése öt éven át tartott és a hadsereg illetékeseivel közös munka eredménye.
A China Daily a katonai napilap nyomán arról is beszámolt, hogy az intézkedésekhez kapcsolódóan a törvényhozás hamarosan megkezdi a nemzetvédelmi szállítási törvény kidolgozását, amely várhatóan lehetőséget fog teremteni arra, hogy a hajógyártók megnövekedő költségeik fedezetére több pénzt kapjanak, továbbá biztosítva legyenek a tulajdonosok arra az esetre, ha katonai célú bevetés alkalmával veszteség érné őket.
A modern haditengerészet gyakran nagyszámú hajó bevetését igényli, miközben ezek tömeggyártása békeidőszakban nem kifizetődő – állapította meg Cao Vej-tung, a hadsereg kutatóintézetének munkatársa. Ezért – tette hozzá – bevett gyakorlat, hogy a gyártók úgy alakítják ki hajóikat, hogy azok háború esetén is hasznosíthatók legyenek.
Az előírások végrehajtása révén Kína képes lesz jelentős polgári hajózási kapacitásával katonai erejét, stratégiai potenciálját és képességeit növelni. Kínában tavaly év végén 172 ezer polgári hasznosítású hajó szerepelt nyilvántartásban.
Hszi Csin-ping kínai államelnök-pártfőtitkár korábban kijelentette, Kínát tengeri nagyhatalommá kell tenni. Ehhez érvként Pekingben rendszerint megjegyzik: Kína tengerpartja körülbelül harminckétezer kilométer hosszú, és az ország 6500 szigetet tart a területéhez tartozónak. A hivatalos adatok szerint hárommillió négyzetkilométernyi tengeri terület tartozik az igazgatása alá.
Kína és több közeli, szomszédos állam között a közelmúltban felerősödtek a tengeri területi viták, s ezek nagy nemzetközi visszhangot váltanak ki. E konfliktusok során Peking az elmúlt évtizedekben megszokottakhoz képest határozottabban lép fel érdekei érvényesítéséért, amit a kisebb országok fenyegetésként élnek meg.
