Irak szerződést írta alá az orosz Rosoboronexport vállalattal 4,2-5,0 milliárd dollár értékű fegyver vásárlásáról, amivel az oroszok az USA után a Közel-Kelet legnagyobb fegyverszállítójává válnak.
A Szovjetunió összeomlása óta ez a harmadik legnagyobb fegyverexport-üzlete Moszkvának.
A Defense Industry Daily beszámolója szerint a részletek ugyan homályosak, de annyi bizonyos, hogy az oroszok egyebek mellett 30 Mi-28NE harci helikoptert és 42-50 SA-22 Pantsir típusú mobil légvédelmi rendszert szállítanak Bagdadnak. Ezek ára azonban meg se közelíti a kikötött összeget, ez pedig azokat a sajtóértesüléseket erősíti, amelyek tudni vélik, hogy a bevásárló listán MiG-29M2-es vadászgépek és páncélosok is szerepelhetnek.
A Közel-Keleten már bevett gyakorlat az egyoldalú függőség elkerülése érdekében a fegyverbeszerzések diverzifikálása, ez tapasztalható Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és az emírségekben is.
Az SA-22 Pantsir az iraki légvédelem első jelentős fegyvere lenne. Az alacsonyan repülő célpontok ellen 12 darab, 12 kilométeres hatótávolságú, radar irányítású föld-levegő rakétája mellett két dupla 30 milliméteres ágyúval is rendelkezik, amelyek földi célpontok ellen is hatásosan vethetők be. A páncélozott önjáró fegyverrendszer a nagy magasságból precíziós fegyverekkel támadó ellenség ellen nem, de minden olyan ellen sikerrel védekezhet, amit Irán vagy Szíria bevethet. A Pantsir egyébként népszerű a térségben, Szíria és az Egyesült Arab Emírségek is rendelkezik vele, és a hírek szerint Jordánia is rendelt belőle.
Az orosz helikopter mellett azt követően döntöttek, hogy az USA nem volt hajlandó AH-64-es Apache-kat szállítani, helyette a könnyű AH-1Z-ket ajánlotta. Ezért Bagdad inkább az Apache-hoz leginkább hasonlító Mi-28NE éjjel is használható vadászhelikoptert választotta. Erős páncélzatán kívül mellett szól, hogy bár nem képes használni az Irakban már széles körben alkalmazott Hellfire rakétákat, igen komoly tűzerőt képvisel 30 mm-es gépágyújával, lézer irányítású és egyéb rakétáival. Gyártásának megszüntetése már többször felmerült, egy 2006-os hazai megrendelés mentette meg, és az iraki vásárlás ismét meghosszabbíthatja életét.
A sajtóban emlegetett páncélosok lehetnek páncélozott csapatszállítók, de tankok is, amelyekből komoly hiánya van a hadseregnek. Ugyan rendeltek 140 amerikai Abrams M1-est, de ez nem lesz elég, ezért a lukat orosz vagy ukrán gyártású harckocsikkal, például T-90S típusúval tömhetik be. A szakértők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy átmeneti megoldásként BMP-3-asokat vennének, mintegy könnyű harckocsiként alkalmazva, mivel az 100 mm-es ágyújával és rakétáival némi sikerrel használható tankok ellen is, és igencsak alkalmas biztonsági feladatok ellátására, valamint felkelők elleni harcra. Ugyancsak jók az oroszok eladási esélyei a lánctalpas 152 mm-es MSTA-S önjáró löveggel, a 120 mm-es 2S31 Vena önjáró aknavetővel, a 220 mm-es Uragan és a 300 mm-es Smerch rakéta sorozatvetőkkel.
Ami a légierőt illeti, már van 18 F-18-asuk, de mintegy négyszer ennyi vadászra van szükségük a légterük ellenőrzéséhez. Az oroszok a MiG-29-es korszerűsített változatát ajánlják, de kemény harcot kell vívjanak a franciákkal az üzlet megszerzéséért.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az oroszokkal való üzletkötés nem izgatja az USA-t, miután Irak 467 fegyverrendelést adott le Washingtonnak, összesen több mint 12,3 milliárd dollár értékben.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János
