Megsérti a nemzetközi rendbe vetett bizalmat az Egyesült Államok egyoldalú döntése az iráni atomprogramról kötött megállapodás felmondásáról – jelentette ki Angela Merkel német kancellár.
A német katolikusok 101. nagygyűlésén (101. Deutscher Katholikentag) tartott előadásában kiemelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában elfogadott megállapodások egyoldalú felmondása „nem helyes”. „Rossz hír a világnak, ha mindenki azt teszi, amihez kedve van”, nem törődve a nemzetközi közösség többi tagjával – mondta Angela Merkel.
A közösség ügyeinek többoldalú megállapodásokon nyugvó rendezése, a multilateralizmus válságba került, amit nemcsak az iráni atomprogramról szóló egyezmény, hanem a párizsi klímamegállapodás ügye és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folytatott tárgyalások állása is jelez – tette hozzá.
A multilateralizmus és a második világháború után a béke és a biztonság megőrzésére felépített globális rend válsága a leginkább nyugtalanító fejlemény a nemzetközi politikában – fejtette ki a német kancellár, megjegyezve, hogy ma már valószínűleg nem is lehetne megalkotni egy olyan alapdokumentumot, mint az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, amelyet 1948-ban fogadtak el az ENSZ-ben.
Németország viszont ezekben a nehéz időkben is a multilateralizmus erősítésére törekszik, mert ez az eljárás ad leginkább esélyt a kölcsönösen előnyös, „win-win helyzetek” kialakítására – húzta alá Angela Merkel.
Mindennek ellenére Washington kivonulása az iráni atomprogramról szóló egyezményből nem vezethet a transzatlanti kapcsolatok megkérdőjelezéséhez, mert nagyon sok ügy van, amelyhez ugyanúgy viszonyul Európa és az Egyesült Államok, és a társadalmak az Atlanti-óceán mindkét partján ugyanazokra az értékekre épülnek.
A transzatlanti kapcsolatokat azért sem szabad megkérdőjelezni, mert „Európa egész egyszerűen nem elég erős ahhoz, hogy béketeremtő hatalom legyen” — mondta Merkel.
Irán 2015 nyarán, több évig tartó tárgyalások után egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe.
Barack Obama akkori amerikai elnök egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tekintette a megállapodást, Trump azonban már a választási kampány idején is többször hevesen kikelt ellene, és végül megválasztása után másfél évvel, 2018. május 8-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a szerződésből.
Trump rendeletben visszaállította az Irán elleni büntetőintézkedéseket. Az amerikai elnök azzal érvelt, hogy a megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban lehetővé tette Iránnak, hogy továbbra is uránt dúsíthasson.
A többi aláíró ország hibának, Izrael viszont helyesnek tartja Trump döntését. Irán bejelentette, egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a szerződést aláíró többi országgal.
