Irán visszatér a nukleáris programjáról megkötött nemzetközi megállapodás tiszteletben tartásához, ha az Egyesült Államok megszünteti a szankciós nyomást, amely akadályozza a nemzetközi együttműködést – jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter.
Zaríf azt követően nyilatkozott így, hogy megbeszélést folytatott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével. „Ha az Egyesült Államok visszavonja a szankciókat, visszatérünk a megállapodás maradéktalan teljesítéséhez” – hangoztatta az iráni tárcavezető.
Lavrov közölte, hogy Moszkva és Teherán egyaránt érdekelt az átfogó közös cselekvési terv (az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás) megőrzésében, és kifejezte reményét, hogy Washington visszatér az ENSZ Biztonsági Tanácsában erről született, 2231-es határozat végrehajtásához. Mint mondta, Oroszországban meghallották Joe Biden új amerikai elnök csapatának a szerződéshez való visszatérésre vonatkozó kijelentését, és üdvözölnék ezt a lépést.
Rámutatott, hogy ebben az esetben az orosz-iráni kapcsolatok is kikerülnének az Egyesült Államok és más országok „törvénytelen egyoldalú szankciói” alól. Lavrov elmondta, hogy iráni vendégével megvitatta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésnek lehetőségeit, egyebek között azt, hogy a busehri nukleáris erőmű kapacitását újabb reaktorblokkok megépítésével bővítsék. A két miniszter megállapodást írt alá a kiberbiztonsági együttműködéséről.
Lavrov arról is szólt, hogy Moszkva szeretné elmélyíteni Teheránnal az együttműködést több regionális kérdés, köztük az Azerbajdzsánból egyoldalúan kivált örmény enklávé, Hegyi-Karabah biztonsága ügyében. Közölte, hogy februárban Szocsiban a tervek szerint a szíriai rendezésről újabb tárgyalási fordulót tartanak majd Oroszország, Irán és Törökország képviselői az úgynevezett „asztanai formátum” keretében.
2015-ben Bécsben Irán és hat nagyhatalom (az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) írta alá az atomalkut, amely előirányozta az Irán elleni nemzetközi szankciók fokozatos enyhítését, cserébe azért, hogy Teherán drasztikusan visszafogja nukleáris programját és garantálja, hogy nem készül atombomba előállítására. Irán azt állítja, hogy ez nem áll szándékában. Az előző amerikai kormányzat azonban kilépett a szerződésből, és újból bevezette a korábban feloldott amerikai szankciókat, amire reagálva Irán megsértette a bécsi szerződésben az urándúsítás szintjére, a tárolt dúsított urán mennyiségére és a modern urándúsító centrifugák telepítésének tilalmára vonatkozó kötelezettségvállalásait. Joe Biden tudatta, hogy szándékában áll visszavezetni országát az atomalkuhoz, de ennek előfeltételeként jelölte meg, hogy Irán ismét szigorúan tegyen eleget a vállalásainak. Teherán a szankciók feloldásához köti a paktum tiszteletben tartásához való visszatérést.
