Állásfoglalásra kérte fel az amerikai legfelsőbb bíróság hétfőn Barack Obama elnök kormányzatát az iráni központi bank fellebbezésének ügyében, amellyel a pénzintézet azt kívánja megakadályozni, hogy a befagyasztott iráni alapokból csaknem 2 milliárd dolláros kártérítést fizessenek ki a terrorizmus áldozatainak és hozzátartozóiknak.
A per érinti a Hezbollah libanoni síita milícia által az amerikai tengerészgyalogosok bejrúti laktanyája ellen 1983-ban elkövetett pokolgépes merénylet, valamint a szaúd-arábiai Hobarban ugyancsak a Hezbollah által 1996-ban felrobbantott lakóházak ügyét is. Bejrútban 241 amerikai veszette életét, a hobari merényletnek pedig 20 halottja és 372 menekültje volt.
A hozzátartozók, akik a Hezbollah állami támogatásával vádolták Iránt, 2007-ben pert nyertek Teherán ellen. Egy New York-i szövetségi fellebbviteli bíróság tavaly helybenhagyta az ítéletet. Ha az Egyesült Államok legfelső bírói testülete úgy dönt, hogy nem tűzi napirendre a Bank Markazi fellebbezését, akkor az életben maradt áldozatok és a halottak családtagjai megkaphatják a pénzt.
A Bank Markazi fellebbezésében azt kifogásolta, hogy az amerikai kongresszus 2012-ben – még az ügy fellebbviteli szakaszának lezárását megelőzően – olyan törvénymódosítást fogadott el, amely lehetővé tette, hogy az áldozatok hozzátartozói hozzáférhessenek a Citibankban őrzött eszközeihez. A pénzre jelenleg egy bíróság által kinevezett vagyonkezelő felügyel.
A bíróság nem sokkal azt követően fordult állásfoglalásért Washingtonhoz, hogy az Egyesült Államok és másik öt nagyhatalom keretmegállapodást kötött Teheránnal az iráni nukleáris program korlátozásáról.
Az Egyesült Államok legfelső bírói testülete egy másik hétfői döntésében elvetette, hogy napirendjére tűzze a Kubában öt évre bebörtönzött Alan Grossnak az amerikai kormány ellen indított perét. A kubai zsidóságot internetes felszereléssel ellátó, felforgatás miatt 15 évre elítélt, 65 esztendős férfit Havanna decemberben engedte el, az amerikai-kubai kapcsolatokban megkezdődött olvadás egyik első jeleként. Gross és felesége 2012-ben indított pert Washington ellen, azt állítva, hogy a kormány felkészítés és felügyelet nélkül küldte a férfit a karibi kommunista országba. Egy szövetségi bíró elvetette a keresetet, s a döntést fellebbviteli szinten is jóváhagyták 2014 novemberében. Most a legfelsőbb bíróság döntött úgy, hogy nem tartja tárgyalásra érdemesnek Gross folyamodványát. Alan Gross egy külön kárrendezés keretében 3,2 millió dollárt kap az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID) és közvetlen munkáltatójától, a marylandi DAI cégtől. A férfi 2009-ben öt alkalommal utazott Kubába, ahová műholdas kommunikációs eszközöket csempészett be és zsidó központok létrehozásában működött közre Havannában, Santiagóban és Camagueyben.
