A megismételt eljárásban is felmentette a Kecskeméti Járásbíróság kedden a 2007-ben Bugac környékén történt légi baleset ügyében a repülőgép összeszerelését irányító három vádlottat.
Demeter Gábor bíró elmondta: a három vádlottat bizonyítottság hiányában mentette fel a bíróság, ugyanis sem az összeszerelésnél, sem a tervezésnél nem volt bizonyítható olyan szabályszegés, aminek következtében emberéletek kerültek volna veszélybe, ráadásul a gép hatósági engedélyt is kapott a repülésre.
A vádirat lényege szerint a vádlottak, a két mérnök és egy minőségellenőr irányítása mellett nem az előírásoknak megfelelően szereltek össze a Corvus Corone MK II. típusú repülőgépet, és ezzel a személyzetet veszélynek tették ki.
A gép 2007-ben Bugac környékén zuhant le, két utasa életét vesztette. A baleset oka máig ismeretlen, ez nem is képezi az eljárás tárgyát.
A vádlottakat az elsőfokú bíróság 2014 szeptemberében bizonyítottság hiányában felmentette. Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett. A Kecskeméti Törvényszék 2015 áprilisában új eljárást rendelt el, mivel úgy ítélte meg, hogy a Kecskeméti Járásbíróság eljárási szabálysértést követett el, indoklási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget, a bizonyítékokat nem értékelte megfelelően.
Gaál Tibor ügyész az ítélethirdetést megelőzően elmondta: a vizsgálatok során megállapítható volt, hogy a repülőgép építésekor gyártástechnológiai, anyagfelhasználási és minőségellenőrzési hibák történtek. Mint mondta, ezek a hibák magukban hordozták annak veszélyét, hogy a repülőgép a levegőben váratlanul széttörik, és közvetlenül veszélyeztették a motor biztonságos és zavartalan üzemanyag-ellátását.
Sulyok Miklós ügyvéd kiemelte: a védelem gondolatmenetét is alátámasztó szakértői vélemény szerint a helyszínelést indokolatlanul rövid idő alatt, kedvezőtlen látási körülmények között, éjszaka végezték el, majd a napfelkeltét követően a roncsokat rögtön elszállították a jakabszállási repülőtérre.
Bizonyosságot nyertek a helyszínelés során elkövetett szakmai hibák és szabálytalanságok is, így a szakértők – mivel nem tudtak biztos, objektív alapokból kiindulni – mindössze hipotetikus és elméleti megállapításokat tettek – fogalmazott.
Az ítélet nem jogerős, mivel a döntés ellen az ügyész pénzbüntetés kiszabásáért fellebbezett. A nyomozás során és a két eljárásban felmerült csaknem kétmillió forint költség az államot terheli.
