Új kegyelemi eljárás lép életbe a tényleges életfogytiglanra ítélteknél a büntetés-végrehajtási törvény keddi módosítása értelmében. Negyven év után automatikusan, hivatalból indul meg az eljárás – ismertette Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.
A törvénymódosítás oka, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az idén elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, mert „az elítéltnek nincs meg a reményhez”, az ítélete felülvizsgálatához való joga.
Az államtitkát közölte: a kormány kezdeményezésére módosított törvény bevezeti a hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét – olvasható az MTI friss hírei között.
Répássy Róbert kijelentette, a igazságügyi tárca álláspontja szerint a törvénymódosítással a magyar jogalkotó végrehajtotta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét. A tényleges életfogytiglant a bírák „minden aggály nélkül alkalmazhatják”, hiszen az új kegyelemi eljárás lehetővé teszi azt, hogy negyven év letöltött büntetés után felülvizsgálható legyen a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés.
Répássy szólt arról is, hogy a kegyelmi döntések nyilvánosságra hozatala mindaddig nem oldható meg jogilag, amíg az ítélet nem nyilvános adat.
Elmondta, a kegyelemre való alkalmasságot egy büntetőbírókból álló kegyelmi bizottság vizsgálja majd. A testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki. „A törvény úgy fogalmaz, hogy a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit vizsgálja meg a bizottság” – tette hozzá.
Az államtitkár közölte, a bizottsági indokolt vélemény köti az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt. Tehát az igazságügyi tárca vezetője az államfőhöz változtatás nélkül továbbítja a kegyelmi bizottság javaslatát. A köztársasági elnök ez alapján továbbra is szabadon mérlegeli a kegyelem megadását – magyarázta.
Mint elmondta, az államfő nemcsak úgy dönthet, hogy valakit szabadlábra helyez, hanem úgy is: törlik az ítéletből a feltételes szabadságra bocsátás kizárást. Ezzel még automatikusan nem kerülne szabadlábra az elítélt, hanem bíróság által megvizsgálható a feltételes szabadságra bocsátása.
A törvény jövő évben lép hatályba. Az államtitkár számítása szerint az első olyan ügyek, amelyekben ezt az új eljárást alkalmazhatják, 25 év múlva kerülnek sorra.
Répássy közölte, hogy a magyar büntetőjogban 1999 óta van tényleges életfogytiglan, amit a a bíróságok a 2000-es évek elejétől alkalmaznak, tehát egy életfogytiglanra ítélt eddig 14 évi büntetését tölthette le. Elmondta azt is, hogy az egy hónappal ezelőtti adatok szerint Magyarországon jelenleg 275 olyan ember van, akit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, közülük mintegy 40 tényleges életfogytiglanra ítélt. A 40 ítéletből még nem mindegyik jogerős.
