Történelmi csúcsot dönthet idén a biztosítók díjbevétele, főképp a vagyonbiztosítások gyarapodásával, a biztosításközvetítők új szerződéseinek értéke már meghaladta a válság előtti szintet.
A verseny ugyanakkor gyenge a lakásbiztosításoknál és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál (kgfb-nél), noha az ügyfelek tudatosabb biztosító-váltással sokszor jobb ár-érték arányú szolgáltatáshoz jutnának – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt öt évben tartósan, átlagosan 4,5 százalékkal nőtt a biztosítási piac, a tavalyi és idei első fél évben a bővülés 6 százalék feletti volt – mondta a jegybanki vezető. A növekedés „motorját” adó vagyonbiztosítási ágnak köszönhetően az év végére a teljes piac díjbevétele megközelítheti az ezermilliárd forintot, ami új történelmi csúcs lenne.
Kandrács kifejtette: miközben az élet-ágban pár éve újból nő a nagy szereplők aránya, koncentrálódik a piac, a nemélet-ági díjbevételeken egyre több biztosító osztozik. Kivételt a lakossági vagyonbiztosítások, kiemelten a lakásbiztosítások jelentenek, ahol a piacvezető öt biztosítóhoz folyik be a díjak közel 90 százaléka.
A kgfb-piac az elmúlt évek díjkorrekciói révén stabilizálódott, az üzletág már „el tudja tartani magát” – fogalmazott a jegybank ügyvezető igazgatója. A naptári díjévfordulós rendszer megszűnése nyomán már csak az ügyfelek 39 százaléka újítja meg szerződését az év végén. A „gyengülő kampányhatás” azzal is járhat, hogy sok ügyfél a korábbihoz képest kevésbé tekinti át a piacon elérhető ajánlatokat, s nem tudatosan dönt arról – mutatott rá Kandrács.
A lakásbiztosításoknál a mintegy 4,4 millió otthon közül hozzávetőleg 3,2 millió rendelkezik lakásbiztosítással. Ezek és az új lakások esetében ma a biztosításközvetítők révén évi mintegy 109 ezer darab lakásbiztosítást kötnek az ügyfelek.
Kandrács hangsúlyozta, ez azt is jelenti, hogy a fogyasztók töredéke vált lakásbiztosítót, még akkor is, ha más piaci szereplőnél jobb minőségű szolgáltatást és kedvezőbb tarifát kaphatna. Az MNB szerint a verseny élénkítését, illetve a lakásbiztosítási termékeknek a jobb összehasonlíthatóságát a biztosításközvetítők akár a mainál is erősebben támogathatnák.
A biztosításközvetítők száma a válság előtti 42 ezer alkuszhoz képest 30 ezernél stabilizálódott, míg az alkuszok, többes ügynökök által közvetített új szerződések díjbevétele 2016-ban meghaladta a pénzügyi válság előtti szintet, azaz közvetítői piac hatékonyabbá vált. A közvetítők több mint 63 milliárd forintos tavalyi jutalékbevétele is történelmi csúcsot jelent – húzta alá az ügyvezető igazgató.
A biztosítói termékpaletta kínálatából az alkuszok, többes ügynökök egyelőre 2-3 biztosítót részesítenek előnyben. Mind az életági, mind a vagyonbiztosítási értékesítésük felét ugyanis tavaly mindössze ennyi társaság biztosításaiból válogatták, noha a tágabb választék élénkíthetné a versenyt.
Hamarosan olyan új, Európa-szerte egységes szabályok lépnek életbe itthon is a biztosítások értékesítésénél, amelyek segítik az ügyfelek felelős döntését a megfelelő konstrukció kiválasztásában – mondta a jegybanki vezető.
A legfeljebb három oldalas uniós életbiztosítási termékismertető (Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentum – KID) nem jelent nagy változást itthon, mivel számos, az átláthatóságot erősítő lépés történt az MNB kezdeményezésére bevezetett etikus koncepcióval. Kandrács hozzátette, jövő év februárjától kell alkalmazni itthon a biztosítási értékesítésről szóló irányelvet (IDD) is. A hazai biztosítási törvény erre vonatkozó módosításának parlamenti vitája rövidesen megkezdődik.
Az IDD egyebek közt a nem-életbiztosításoknál is egységesített írásos ügyfél-tájékoztató dokumentumot követel meg. A befektetési jellegű biztosításoknál pedig 2018 januárjától külön ügyfélanalízist is készíteni kell. Azt szeretnék elérni, hogy a biztosítás összhangban legyen az ügyfél igényeivel, kockázattűrő képességével és pénzügyi tájékozottságával – mutatott rá Kandrács.
Az IDD következtében a jövőben a biztosításközvetítőknek a biztosítás megkötése előtt tájékoztatniuk kell ügyfeleiket, hogy milyen szempontok alapján díjazzák őket a szerződésekért. Az új szabályozás kitér a közvetítői összeférhetetlenségre, megfelelő képzettséget és folyamatos képzést ír elő a közvetítőknek – összegezte az MNB ügyvezető igazgatója.
