Egyre nagyobb szerepet kapnak az amerikai hadseregben a katonai munkakutyák – egyikük, egy belga juhász részt vett az Oszama bin Laden halálával végződött akcióban is.
Évszázadok óta használják a hadseregek a kutyákat segítőtársként, s úgy tűnik, ez most reneszánszát éli, nemcsak az amerikai, de a brit seregben is. Az USA-ban 2005-ben kezdték meg a robbanószer-felderítő kutyák póráz nélkül végzendő munkára való felkészítését. Az afganisztáni Camp Bastionban idén kiképző bázist nyitottak, ahol máris megkétszerezik a kennelben a légkondicionált férőhelyek számát. A katonai munkakutyák (military working dogs – MWD) felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak, ezért egyre több alakulat követeli, hogy kaphasson belőlük.
Az Afganisztánban szolgáló angol kutyák három csoportot képeznek: a terepen és épületekben fegyvert és lőszert, robbanóanyagot keresők, akik a járműveket kutatják át, végül a védelmet ellátók és felderítők. Az első két munkához általában labradorokat és spánieleket használnak, míg a felderítő és védelmi funkcióra elsősorban német és belga juhászkutyákat alkalmaznak. Bár ez utóbbiak elég nagyok ahhoz, hogy már megjelenésükkel is elriasszák a támadót, nem küldik őket fegyvertelenül a harcba – harapásra vannak kiképezve, amit akár a vezetőjük parancsa, sőt engedélye nélkül is használhatnak, ha úgy ítélik meg a helyzetet.
A kutatókutyáknál nem a fajta, hanem az egyéni temperamentum alapján dől el, melyik csoportba kerülnek – a kalandosabbak kapják a terepmunkát, a kevesebb szabadságot igénylők a járművek átkutatását. Az előnyök egyértelműek: egy kutató kutya sokkal gyorsabban és hatékonyabban végez egy jármű vagy egy épület átkutatásával, mint egy katona. A „harci kutya” pedig puszta jelenlétével egy szóváltás elmérgesedésénél kiválthatja a fegyverhasználatot. Ebben szerepe van annak is, hogy az afgánok általában nem tartanak kutyát, túlnyomó többségük gyűlöli és retteg tőle. Egyes helyzetekben ezért tanácsos távol tartani őket, például a helybeliekkel folytatott békéltető megbeszélésekről.
Vannak azonban olyan tényezők, amelyek megnehezítik a kutyák használatát. Vezetőjük a normális adag kétszeresét kell cipelje élelmiszerből és vízből, hogy gondoskodni tudjon kutyája ellátásáról. Ha helikopterrel szállítják, fülvédőt kell rátenni, hogy megvédjék hallását, és a szemét védőszemüveggel kell óvni. Cipőkre is szüksége van, ha üvegcserepeken kellene átmenni és hűtőmellényre, nehogy hőgutát kapjon – bár a kiképzők úgy találják, ugyanolyan könnyen alkalmazkodnak a környezethez, mint a katonák. A nehézségek közé tartozik, hogy vezetőiknek meg kell tanulniuk a kutya-elsősegélynyújtást, és a szakasznak legalább még egy tagját is meg kell tanítania erre, arra az esetre, ha ő elesne. Bár szolgálnak Afganisztánban katonai állatorvosok is, de mindig vannak Camp Bastionban. A kutyákkal egyébként is úgy bánnak, mint katonákkal – sebesülés esetén őket is ha kell, helikopterrel szállítják a katonakórházba, ahol az emberorvosok látják el őket.
Jól tükrözi, mennyire vigyáznak rájuk, hogy a brit kutyák közül mindössze három pusztult el Afganisztánban – kettő közülük vezetőjével együtt. Az ipar közben azon dolgozik, hogy a kutyák még sokoldalú segítői legyenek harcostársaiknak. Egy kanadai cég, a K9 Storm Inc. golyó- és szúrásálló mellényeket árusít 2-3 ezer dolláros áron, s legújabb termékük, a K9 Storm Intruder olyan, a kutyákra adható vízálló mellény, amelybe éjjellátó kamerát és antennát integráltak, így éjjel-nappal videó közvetítést sugároz kezelőjének arról, amit a kutya lát.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János
