Különlegesen kemény küzdelem folyik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2012-13-as nem állandó tagsági helyéért a kelet-európai választási csoportban a pályázó Magyarország, Szlovénia és Azerbajdzsán között – mondta Hóvári János helyettes külügyi államtitkár csütörtökön.
A diplomata szerint kevés csoportban van ilyen nagy küzdelem, Hóvári szerint pedig az sem lesz tragédia, ha Magyarország nem kerül be a BT-be. Ezt azzal magyarázta, hogy a részben a BT-tagsági kampány keretében történt nemzetközi nyitással a magyar külpolitika más tartalmú lett.
Hóvári János elmondta, hogy a nem állandó BT-tagsági helyért – amelyeket regionális alapon osztanak ki – mindhárom szóban forgó állam erős kampányt folytat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt egy évben „nagyon komolyan vette” a BT-tagság elnyeréséért indított kampányt, amelynek azonban több eleme nem nyilvános. Elmondta, a tárca bizonyos találkozókról egyelőre nem nyilatkozhat, mert nem akarja a riválisok pozícióját javítani. Az sem nyilvános, hogy mely országok állnak Magyarország mellett, ugyanis több állam ennek titokban tartását kérte.
Hóvári kifejtette, a magyar diplomáciában sok minden történt, amit nem hoztak nyilvánosságra, mert a tárca nem akarta a partnereket kellemetlen helyzetbe hozni, illetve a riválisokat segíteni. Példaként említette, hogy a magyar kormány már március óta kapcsolatot tartott fel Líbiában a felkelők vezetésével, a bengázi Átmeneti Nemzeti Tanáccsal, de ennek nyilvánosságra hozatala ellehetetlenítette volna a tripoli magyar nagykövetség munkáját.
Magyarország csak 2007-ben döntötte el, hogy megpályázza a BT-tagságot, Szlovénia viszont már korábban határozott erről. Utóbbinak így már korán sikerült megszereznie sok európai állam támogatását. A rivalizálásnak azonban senki nem örül, nem szerencsés, hogy két EU-tagállam verseng egymással.
A független Azerbajdzsán számára is fontos kérdésről van szó, az állam ugyanis most lenne először BT-tag.
Hóvári János kitért arra: a globális ügyek helyettes államtitkáraként arra törekszik, hogy „a magyar külpolitikának az európai ügyekbe való beszorultsága” véget érjen, a magyar külpolitika ablakai kitáruljanak. A cél az, hogy Magyarország a globális térben mozogjon – mutatott rá. Elmondta, a magyar diplomácia az elmúlt egy évben különböző helyeken és formációkban minden ENSZ-tagállammal, köztük a legújabb, 193. tagállammal, Dél-Szudánnal is felvette a kapcsolatot.
Kőrösi Csaba New York-i ENSZ-nagykövet a beszélgetésen kifejtette: a magyar BT-kampány egy része azért nem nyilvános, mert a versenytársak figyelik, hogyan „semlegesíthetik” a magyar törekvéseket.
A nagykövet szerint a BT-tagsági versenyből Magyarország mindenképpen nyerni fog, akkor is, ha nem lesz a testület tagja (a szóban forgó nem állandó tagsági helyről az ENSZ-közgyűlésben várhatóan október 13-án lesz szavazás, ezt a dátumot az ENSZ azonban még nem hirdette meg). A nyereség az, hogy teljesül a kampány két további célja: Magyarország kiszélesíti nemzetközi kapcsolatait, ennek az eredményei mindenképpen megmaradnak, „ez lecsapódik a kétoldalú kapcsolatokban”, emellett a kampány hozzájárul az egész magyar államapparátusban az intézményi kultúra erősítéséhez, fejlesztéséhez.
A diplomata elmondta, hogy a 10 nem állandó BT-tagsági helyért a világ 188 országa verseng. Ha nem lenne verseny, és a helyeket kivárásos alapon töltenék be, akkor nagyjából 50 évente kerülne sor egy-egy kelet-európai államra. Mindenkiben erős a késztetés, hogy megméresse magát, és hozzájáruljon a nemzetközi döntéshozatalhoz – hangsúlyozta, és utalt arra, hogy a BT azért különleges testület, mert döntései kötelezőek, a nemzetközi jog részévé válnak, ez a világszervezet legnagyobb hatású döntéshozó fóruma.
A nagykövet kiemelte, Magyarországnak azért érdemes megszereznie a BT-tagságot, mert „számunkra is fontos ügyekről voltak, vannak és lesznek döntések, ha ott vagyunk, a döntések részesei vagyunk, ha nem vagyunk ott, azok tárgyai vagyunk”.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök miért nem vesz részt az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán a fontos BT-tagsági szavazás előtt, Hóvári János azt mondta: azért nem utazik el a kormányfő New Yorkba, mert a köztársasági elnök fogja képviselni Magyarországot, és a két közjogi méltóság nem szokott egyszerre a világszervezet közgyűlésének ülésszakára utazni.
Az MTI kérdésére Hóvári János elmondta, hogy a 193 ENSZ-tagállam 30-40 százaléka esetében az ország nagykövete központi utasítást követ, és legalább 50 százalékuk esetében a nagykövet szabadon dönt arról, mely országot preferálja. Hozzátette, érdekes lesz a titkos szavazás eredménye, ugyanis van ország, ahol az otthoni utasítás nem egyezik a nagykövet rokonszenvével.
HÁTTÉR
Magyarország 1955-ös ENSZ-csatlakozása óta kétszer volt BT-tag, az 1992-93-as időszak előtt 1968-1969-ben. A BT-tagság elnyeréséhez e két alkalommal Budapest nem folytatott lobbitevékenységet, mert a kelet-európai régió tagjai közmegegyezéssel, rotációs alapon töltötték be a csoport számára rendelkezésre álló egy nem állandó tagsági helyet. Ez a gyakorlat a Szovjetunió szétesése után, a jelentősen megnövekedett csoportlétszám következtében megszűnt. Az ENSZ-közgyűlésben – ahol mind a 193 ENSZ-tagállam szavazatának azonos a súlya – a BT-tagság első körben való elnyeréséhez a jelen levő és szavazó tagállamok voksainak minimum kétharmadára, vagyis az összes ENSZ-tagállam jelenléte esetén legalább 129 szavazatra van szükség. Ha ezt a többséget egy tagállam sem tudja megszerezni, további választási fordulókat tartanak. A 15 tagú BT 10 nem állandó tagsági helyét az egyenlő földrajzi megosztás elve alapján osztják ki; az őszi szavazáson öt ilyen BT-helyről lesz döntés. A 23 tagú kelet-európai csoportnak két helye van a BT-ben: az egyik a vétójoggal rendelkező, állandó tag Oroszország. Magyarországon kívül a 2012-13-as időszakra eredetileg Szlovénia, Azerbajdzsán és Örményország pályázott a nem állandó BT-tagsági helyre a kelet-európai csoportból. Örményország a nyáron visszavonta pályázatát, így három állam maradt versenyben. A Külügyminisztérium álláspontja szerint a BT-tagság jelentősen növeli egy adott ország nemzetközi tekintélyét, ennek jelentős gazdasági-politikai hozadékai is vannak. Az 1992-93-as BT-tagság például lehetőséget adott Magyarországnak arra, hogy részt vegyen a délszláv háború utáni rendezési folyamatban.
Forrás: MTI
