Megjelent a kormányhatározat a magyar-szerb zöldhatáron felállítandó biztonsági kerítésről. A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent határozat szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek augusztus 1-jéig kell biztosítania az ideiglenes kerítés felállításához szükséges forrásokat.
A „rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről” szóló határozatban a kormány elrendelte a mintegy 175 kilométer hosszúságú magyar–szerb határszakaszon – a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében – egy négy méter magas ideiglenes kerítés felállításának előkészítését.
A kormány a belügyminisztert arra is felhívta, hogy – a bevándorlásról és a terrorizmusról zajló nemzeti konzultáció eredményének figyelembevételével – július 1-jéig készítsen előterjesztést az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépés érdekében szükséges jogszabály-módosításokról.
Szijjártó: Magyarország nem ér rá
Magyarországra nehezedik a legsúlyosabb és legjelentősebb nyomás menekültügyben, az adatok szerint több bevándorlót regisztrálnak nálunk, mint Olaszországban vagy Görögországban – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az M1 csütörtök reggeli műsorában.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az év első öt hónapjában Magyarországra több mint ötvenezer bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországban pedig 47 ezer bevándorlót regisztráltak.
A miniszter a magyar-szerb határon felállítandó biztonsági kerítés kapcsán kijelentette: az Európai Unió (EU) keresi a konszenzuson alapuló közös megoldást, de Magyarország nem ér rá. A kerítést a zöldhatáron állítják fel, hogy megfékezzék az illegális határátlépést, vagyis legálisan továbbra is be lehet majd lépni a határátkelőhelyeken.
Ellenzéki reakció: nem jó eszköz a kerítés
Az MSZP elutasítja a magyar-szerb határon felállítandó 175 kilométer hosszú, négy méter magas kerítés felállítását, mert nem tartja jó eszköznek a menekültkérdés megoldására. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője azt mondta, az európai határok védelméről egyeztetni kell az uniós tagállamokkal, közösen kell megvédeni minden menekültet, és közösen kell megvédeni Magyarország polgárait az illegális bevándorlóktól. Tóbiás szerint a kormánydöntéssel beismerték, hogy a határrendészeti, rendvédelmi szervek forráshiánya miatt, vagy politikai okokból kell ezt az utat választani. Az MSZP szerint modern eszközök segítségével elvégezhető lenne a zöldhatár védelme.
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint az Orbán-kormány „csúcsra járatja az idegengyűlöletet„, le akarják zárni a déli határokat és vasfüggönyt húznak az országra. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője szerint az emberek félelmére apelláló kampány tele van hazugságokkal, mert nem igaz az, hogy a menekültek özönlenének Magyarországra, ahogy az sem, hogy a szállásuk, élelmezésük és orvosi ellátásuk költségeit az adófizetők állják. Az EU már 3,5 milliárd forintot utalt át erre a célra.
Szakértő: szükséges döntés volt a határzár
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szükséges lépésnek nevezte a kormány döntését, hogy Pintér Sándor belügyminisztert arra utasították, tegye meg az előkészületeket a szerb-magyar határ négy méter magas kerítéssel való lezárására.
Nógrádi az M1-nek nyilatkozva logikusnak nevezte Szijjártó bejelentését. A szakértő felidézte, hogy a G7-es csúcstalálkozó előtt a németek ideiglenesen lezárták Németország déli és keleti határát. Ennek nyomán egy nap alatt lebukott 6 600 ember, akinek nem volt semmilyen engedélye a schengeni határokon belüli tartózkodásra, de kábítószercsempészeket is fogtak.
Hasonló intézkedéseket hoznak a spanyolok, a bolgárok is – mondta Nógrádi, aki szerint a magyar kormány szerdai bejelentésében nincs „semmi különös”. A lényeg, hogy ezt meg kellett csinálni, mert a menekülés fő útvonala a tengeren Görögország, Olaszország, a szárazföldön Magyarország – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő. Az albán maffia úgy használta ki Magyarországot, „mintha otthon lenne”, átcsempészett egymillió albánt Nyugat-Európába, és a kábítószer-kereskedelem fő iránya lett a Belgrád-Pozsony-Budapest-Prága útvonal.
A lépés szükséges volt, noha ebben az esetben a morál és a politika ütközik, egy kormánynak pedig a politikát kell választania – mondta Nógrádi.
A jelenlegi technikával ez a fal a teljes szerb-magyar határszakasz 175 kilométeres hosszában „pillanatok alatt felhúzható”. Ettől kezdve a szerbek feladata lesz, hogy a macedón határt lezárva megakadályozzák a menekültek bejutását.
A szerb válasz: döbbenet
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt szavai szerint meglepte és sokkolta a hír, hogy Magyarország négy méter magas kerítéssel zárná le a magyar-szerb határ 175 kilométer hosszú szakaszát, és kijelentette: Szerbia nem követi a magyar példát, „nem fog falakat emelni (…) és nem fog Auschwitzban élni”.
A legtöbb illegális migráns Macedóniából (az uniós Görögországon keresztül) és az EU-tag Bulgáriából érkezik Szerbiába. Bulgária már felhúzott egy 240 kilométer hosszú kerítést a török határon, hogy távol tartsa az illegális bevándorlókat.
Vucic nem érti, miről van szó, ezért beszélni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel és az európai uniós vezetőkkel arról, hogyan akarják megoldani a menekültkérdést.
A szerb miniszterelnök szerint az ország nem tehető felelőssé a migránsok miatt, akik a nyugat-balkáni országot csak tranzitútvonalnak használják. Ők nem akarnak Szerbiában maradni – szögezte le Vucic. „Etetjük őket, vigyázunk rájuk. Mit várnak még tőlünk? Ők semmit sem akarnak a mi országunkban, és akkor még valaki falakat is emel felénk. Nem értem ezt a lépést, de hiszem azt, hogy logikus választ fogok kapni magyar kollégámtól” – hangoztatta a szerb kormányfő.
Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerdán arra kérte az Európai Unió országait, hogy segítsenek Szerbia határainak védelmében. A tárcavezető közleménye szerint országa elkötelezett az illegális migráció megfékezése mellett.
Európa Tanács: meggondolatlan lépés a kerítés
Az egyik mikroblogon közzétett rövid üzenetben az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Nils Muizieks úgy reagált: meggondolatlanság Magyarország terve, hogy kerítéssel állja útját a migránsoknak. A lett politikus úgy ítélte meg, hogy a menedékkérelem akadályozása helyett az ahhoz való hozzáférésre kellene helyezni a hangsúlyt.
„Kurvára mindegy, milyen magas egy drótkerítés, a határsértő úgyis 80 centi magasságban fogja átvágni.”
(Ismeretlen nyugdíjas határőr a 21. századból)