A tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elhatározott, úgynevezett Készültségi Akcióterv részleteiről kezdtek egyeztetést csütörtök délután Brüsszelben a szövetséges államok védelmi miniszterei.
Ennek keretében a tagállamok védelmi kiadásaik növelése mellett felállítanak egy nagyjából 5000 fős dandárt, amelyet akár 48 órán belül bárhol be lehet vetni a szövetség területén. Ennek megkönnyítésére pedig több keleti tagállamban is koordinációs parancsnoki egységek jönnek majd létre.
Hende Csaba tegnap bejelentette, hogy Magyarország is kéri ilyen egység felállítását, amely a tervek szerint Székesfehérváron kap majd helyet. Arról a miniszter egyelőre nem árult el részleteket, hogy a gyorsreagálású erőhöz Magyarország hogyan járul majd hozzá, csak annyit mondott, folyamatban van a katonai tervezés, jelentős, számottevő lesz a felajánlás.
A tanácskozást megnyitva Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról beszélt, hogy a biztonsági helyzet mind a szövetség keleti, mind déli szomszédságában kihívásoktól terhelt.
„Orosz támogatást élvező szakadárok igyekeznek a minszki megállapodásra fittyet hányva növelni az ellenőrzésük alatt álló területet, Moszkva pedig továbbra is támogatja őket, képzéssel, csapatokkal és fejlett fegyverek százaival, megsértve nemzetközi vállalásait” – mutatott rá az ukrán helyzettel kapcsolatosan a norvég politikus.
A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten terjed az erőszakos szélsőségesség, amely szörnyű emberi áldozatokat követel, és fokozza a terrorveszélyt a NATO-országokban.
„Ahogy a biztonsági környezet változik, a NATO-nak erősnek kell maradnia” – hangoztatta Stoltenberg, aki szerint az akcióterv a hidegháború vége óta a közös védelmi képességek legjelentősebb megerősítését jelenti.
„Ez transzatlanti csapatmunka, amely minden szövetségest megvéd bármilyen fenyegetéstől” – húzta alá a főtitkár.
Forrás: MTI
