Mintegy 300 milliárd forintot fordít árvízvédelmi fejlesztésre Magyarország 2020-ig – jelentette be a nemzeti fejlesztési miniszter pénteken Tunyogmatolcson, ahol átadta a 17 milliárd forintért épült Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározót.
Seszták Miklós az avatáson hangsúlyozta, hogy a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban is kiemelt feladat az élet- és vagyonbiztonságot növelő beruházások folytatása, hiszen az ország területének 23 százalékát fenyegetik árvizek. Hozzátette: a következő fejlesztés is a leginkább veszélyeztetett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében valósul meg, a beregi térségben Gulács és Jánd körzetében épül majd újabb árapasztó tározó.
Kozma Péter, a szabolcsi kormányhivatal vezetője az átadáson kiemelte, hogy a térségben a legutóbbi fél évszázad alatt kétszer is pusztított árvíz, 1970. májusában a Tisza-Szamos közben, 2001. márciusában pedig a Tisza beregi öblözetében.
A 13 évvel ezelőtti tarpai tiszai gátszakadás után, jelentős árvízvédelmi fejlesztések indultak a térségben
Épült 2008-ban egy árapasztó a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd térségében is, így a Szamos-Kraszna-közi, valamint majd a beregi árvízvédelmi műtárgy elkészülte után, döntően védve lesz a régió a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr áradásaitól.
Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a Szamos-Kraszna-közi tározóról elmondta: az 51 négyzetkilométeres felületű, 126 millió köbméter víz befogadására alkalmas műtárgyat Mátészalka, Kocsord, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Szamoskér, Szamosszeg, Nagydobos és Ópályi között alakították ki.
A Tunyogmatolcs közelében található vízbeeresztő létesítmény méretei rekordnak számítanak hazai viszonylatban, hiszen 277 méter hosszú, 118 méter széles, és 12 nyílása van. A tározó szükség esetén a Szamoson 60-80, a Tiszán, a Szamos torkolatánál Vásárosnamény alatt 30-40, míg a távolabbi Tokajnál 15-20 centiméterrel csökkentheti majd az árhullámok magasságát.
A 17 milliárd forint értékű árvízvédelmi műtárgy építése során 21 ezer köbméter betont, 2560 tonna betonacélt használtak fel. Mintegy 1,5 millió köbméter földet mozgattak meg, továbbá 21 kilométer új töltés is épült, 17 kilométer hosszban pedig a meglévő gátakat emelték, erősítették meg.
(MTI)
A munkálatok 2011-ben a régészeti feltárással kezdődtek, 2012-ben indultak a nagy tömegű földmozgatások, s a kivitelezők, a nyíregyházi KE-VÍZ 21 Zrt., a szolnoki KÖTIVIZÉP’B Kft., és a budapesti Közgép Zrt. által alakított konzorcium, határidőn belül készült el az ország eddigi legnagyobb árvízvédelmi létesítményével.
