Oroszország félezer amerikaitól vonta meg a beutazás jogát, nemkívánatosnak nyilvánította a Greenpeace tevékenységét és körözést adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze ellen.
Ötszáz amerikai állampolgártól, köztük Barack Obama volt amerikai elnöktől tagadta meg a beutazás jogát Oroszország pénteken, válaszul az ellene rendszeresen bevezetett amerikai szankciókra – közölte az orosz külügyminisztérium.
„Válaszul a Joe Biden kormánya által rendszeresen bevezetett oroszellenes szankciókra, amelyek Washington szándéka szerint arra irányulnak, hogy Oroszországnak a lehető legnagyobb kárt okozzák, személyesen érintve országunk tisztviselőit és egyszerű állampolgárait, ellenintézkedésként 500 amerikai számára záratik le a belépés az Oroszországi Föderációba” – áll az orosz diplomáciai honlapján megjelent közleményben.
A szöveg szerint rég ideje lenne, hogy Washington megtanulja: egyetlen Oroszország elleni ellenséges támadás sem marad kemény válasz nélkül.
A külügyminisztérium rámutatott, hogy az eltiltott állampolgárok között van a volt amerikai elnök és a végrehajtó hatalom különböző szintű vezetői, köztük Nina Jankowitz, a Fehér Ház „orosz dezinformáció” elleni küzdelemért felelős kezelője, valamint a 2022. novemberi választásokon először megválasztott szenátorok és kongresszusi képviselők, a „kijevi rezsimnek” fegyvert szállító vállalatok vezetői. A feketelista emellett kormányzati és rendvédelmi szervek olyan munkatársainak nevét is tartalmazza, „akik közvetlenül részt vettek a másként gondolkodók üldözésében az úgynevezett «Capitolium-ostromot» követően”.
Nemkívánatos Oroszországban a Greenpeace tevékenysége
Nemkívánatosnak nyilvánította az orosz főügyészség a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet oroszországi tevékenységét. A hatóság szerint a Greenpeace tevékenysége veszélyezteti az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapját és biztonságát. A főügyészség döntése mind a nonprofit szervezetre, mind pedig a nemzetközi alapítványra vonatkozik.
Az orosz hatóság arra a megállapításra jutott, hogy a Greenpeace környezetvédelmi tevékenységét ténylegesen „politikai álláspontok aktív népszerűsítése” kíséri, valamint kísérletek az állam belügyeibe való beavatkozásra, ami az állam gazdasági alapjainak aláásására irányul. A főügyészség szerint a szervezet információs kampányokkal és nem engedélyezett akciókkal negatívan befolyásolja a közvéleményt, gyakran akadályozza az orosz kormányzati programok, „az ország számára előnyös infrastrukturális és energetikai projektek megvalósítását”.
A közlemény értelmében a Greenpeace Alapítvány külföldi ügynökök tevékenységét finanszírozza, és az orosz törvények módosítását követeli, a társadalmi-politikai helyzet destabilizálására és alkotmányellenes hatalomváltásra törekszik az országban. Az orosz igazságügyi minisztérium idén márciusban külföldi ügynökké minősítette a Természetvédelmi Világalapot (WWF).
Körözést adtak ki Moszkvában a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze ellen
Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze ellen, aki korábban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. „Az 1970. március 30-án született Karim Asad Ahmad Khan angol állampolgárt az orosz büntető törvénykönyv egyik cikkelye alapján körözik” – áll az az orosz belügyi adatbázisban pénteken megjelent bejegyzésben, amely nem nevezte meg, hogy mi a konkrét vád.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nemrégiben büntetőeljárást indított a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze, Khan és három bírája, Akane Tomoko, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godínez ellen. Az ügyész ellen a vád ártatlan személyt tudatos büntetőjogi felelősségre vonása, súlyos vagy különösen súlyos bűncselekmény jogellenes elkövetésével összefüggésben, a bírák ellen pedig az, hogy tudatosan törekedtek külföldi állam képviselőjének jogellenes fogva tartására, és támadást készítettek elő ellene.
Az ICC tárgyalás-előkészítő kamarája március 17-én rendelte el Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman „letartóztatását”, azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából”.
Az ICC, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá). Putyin 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.
