Minden panasszal foglalkozunk, és ha nem is tartozik egy panasz a ügykörünkbe, akkor is válaszolunk a hozzánk fordulóknak és igyekszünk segíteni – válaszolta a biztonsagpiac.hu kérdésére dr. Németh Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Holtine vezetője. A szakembert a hatóság e tevékenységéről kérdeztük.
– Nemrégiben számoltak be a tevékenységükről egy sajtótájékoztatón. Elhangzott, hogy a bejelentett jogsértések kapcsán Önök fellépnek a tárhelyszolgáltatóknál, de az nem, hogy büntetőfeljelentést is tesznek-e, ha a jogsértés súlya ezt megkívánná. Intézkednek most már „hivatalból”?
– Igen, természetesen. Minden olyan esetben teszünk feljelentést, amikor bűncselekményt észlelünk. Az Ön által említett októberi sajtótájékoztatón még csak az hangzott el, hogy előkészítés alatt van a megállapodás a rendőrséggel. Azóta ezt a megállapodást aláírtuk és van egy kijelölt kontaktpontunk a BRFK-n, ahova továbbítjuk az összes olyan ügyet, amely bűncselekményt is megvalósít.
– Az eddig megtett feljelentésekből született már valamilyen eredmény?
– Eddig még nem, visszaigazolások azonban már érkeztek arról, hogy megkezdték a büntető eljárást, viszont jogerős ítéletről még egyik ügyben sem tudok. Persze ez nem meglepő, mert Magyarországon egy jogerős ítélet, különösen, ha azt nyomozásnak kell megelőzni, két-három év alatt születik meg.
– Általában a bejelentők jogilag laikusak, nem jogászok, Önök segítenek abban, hogy hogyan dokumentálják a történteket, hova forduljanak?
– Minden esetben megírjuk a bejelentőknek, hogy milyen jogorvoslati lehetőségeik vannak, még akkor is, ha az ügy nem tartozik a mi ügykörünkbe. ,Például arról is tájékoztatjuk őket, hogy milyen adatokat mentsenek le a gépükre, ha esetleg később egy büntetőeljárás is elindul.
– Ha valaki készít egy képernyőképet, annak van bizonyító ereje?
– A bizonyító erőnek vannak különböző fokozatai, mivel a magyar büntetőeljárásban szabad bizonyítási rendszer működik, a hatóságok, a bíróság mérlegeli, hogy mit fogad el bizonyítékként. Nyilván az az ideális, ha ezt a képernyőképet közjegyzővel, vagy más közokirati formában, esetleg elektronikus aláírással és időbélyeggel tudjuk lementetni. Ha saját magunk készítjük a képernyőképet az ezeknél valóban kisebb bizonyító erejű. Hasonló okokból gyakran nem azt kérjük a tárhelyszolgáltatóktól, hogy teljesen töröljék a jogsértő oldalt, hanem csak tegyék a külvilág számára hozzáférhetetlenné. Ilyenkor, ha a rendőrség elkezd foglalkozni az üggyel, akkor a szerveren még megvan a tartalom, a szükséges metaadatok, a feltöltőre utaló nyomok és ez segíti a bizonyítást. Egyébként az a tapasztalatunk, hogy a sértettek leginkább annak örülnek, hogy eltűnik a netről a jogsértő tartalom, s nem kell pereskedniük.
– Olyan adatvédelmi esetekkel is foglalkoznak, amikor például egy honlap a regisztrációját törlő felhasználók adatait nem semmisíti meg, és visszaél, vagy csak él ezekkel az adatokkal?
– Mi olyan esetekkel foglalkozunk főként, amikor valamilyen jogsértő tartalom elérhető a világhálón. Ez esetben megkeressük a honlap üzemeltetőjét és intézkedünk. Ha viszont a jogtalanul felhasznált adat csak egy adatbázisban van benne, és ha rákeresek az Ön nevére, és a keresők azt nem találják meg, akkor az ilyen esetekben az ügyet továbbítjuk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak, vagy megírjuk Önnek, hogy hozzájuk forduljon. Amúgy az, hogy egy adatbázisban benn maradnak személyes adatok, az nem feltétlenül jogsértő, meg kell vizsgálni, hogy annak az adott adatkezelésnek megvan-e a jogalapja, például azt törvény lehetővé teszi-e, vagy rendelkezik-e az adatkezelő az adatalany hozzájárulásával.
– Milyen panaszokkal fordulnak Önökhöz a leggyakrabban?
– Két fő ügycsoport van, az első a hozzájárulás nélkül a világhálón hozzáférhetővé tett, személyhez fűződő jogokat tartalom, ami nagyon gyakori és sok a pedofil ügy. Ezen a területen azonban gyakori a téves bejelentés, mert nagyon sokan sima pornóoldalt jelentenek be, mert úgy gondolják, hogy az ott szereplők 18 év alattiak, pedig a látszat ellenére a legtöbbször szerencsére „túlkorosak” a szereplők. A pedofil tartalmaktól őrizkednek a tárhelyszolgáltatók, de ha mégis felmerül a pedofília gyanúja, akkor rekord sebességgel távolítják el az ilyen tartalmakat.
– Egy vírusirtó cég statisztikája szerint a szülők majdnem fele szorosan ellenőrzi a gyermekeinek a tevékenységét a közösségi portálokon. Nem sérti ez a gyakorlat a gyerekek jogait?
– Ez egy érdekes gyerekjogi és pedagógiai kérdés. A családjogi jogszabályok a gyermek szülői felügyeletét írják elő a szülő számára, ami magában foglalja többek között gyermek gondozását, nevelését. Arra azonban nincs kialakult joggyakorlat, hogy a szülő ellenőrizheti-e a gyermeke internetes tevékenységét, nem is biztos, hogy a jog dolga ezt eldönteni. Egyébként pedagógiai szempontból a túlzott ellenőrzést nem tartom jónak, mert a bizalmatlanság légkörét építheti ki a szülő és a gyerek között.
– Milyen problémákkal szembesülnek a munkájuk során?
– Úgy érezzük, hogy jobb lenne, ha a büntetőeljárások hatékonyabbak lennének. Az a társadalmi kár, amit például egy személyhez fűződő jogokat megsértő honlap okoz, nagyon jelentős tud lenni, de nyilván nem mérhető például egy élet elleni cselekményhez. Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény, amely tevékenységünk egyik alapját képezi, nem fogalmaz túl precízen bizonyos esetekben, például a jogsértő tartalmak eltávolításával kapcsolatban, a keretek nincsenek elég precízen rögzítve. A szerzői jogi tartalmak esetében, a tárhelyszolgáltatónak 12 órája van, hogy egy bejelentett esetnél eldöntse, leveszi-e a tartalmat, vagy nem. Ilyen határidők sajnos nincsenek a többi jogsértő tartalom esetén, tehát akár hetekig is várhatnak az eltávolítással, hiszen nincs megszabva pontos határidő. Ezt lehetne sokkal jobban szabályozni.
dr. Németh Gábor
2003-ban végzett az ELTE jogi karán, 2005-ben az ELTE magyar szakán pedagógusként. Képesített waldorf tanár. Korábban négy évig adatvédelmi szakértőként dolgozott.
