Az európai városok infrastruktúráját illetően komoly változtatásokra van szükség ahhoz, hogy lehetőség nyíljon az éghajlatváltozás negatív következményeivel való megbirkózásra – figyelmeztetnek kutatók.
Az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testülete (EASAC) szerint a kontinens egyre szélsőségesebb időjárása komoly kihívások elé állítja a mérnököket. Európa területén egyre nagyobb valószínűséggel következnek be intenzív csapadékkal járó időjárási események, valamint egyre gyakoribbak a hőhullámok – figyelmeztetett a Munich Re viszontbiztosító, amely adatokkal látta el az EASAC-ot legfrissebb, időjárási trendeket vizsgáló jelentéséhez.
Az adatokból kiderül, hogy egyre sürgetőbb a városi hőszigetek jelenségével szembeni fellépés, amely azt jelenti, hogy a városokban mindig néhány fokkal melegebb van a külterületekhez képes, ugyanis a mesterséges felszínek kevesebb hőt vonnak el, így a városok felett egyfajta hőburok keletkezik.
A Munich Re szerint a várostervezőknek igazodniuk kell a megváltozott körülményekhez, figyelembe kell venniük a növekvő csapadékmennyiséget, illetve a magasabb hőmérsékletet. Több zöldterületre van szükség, amely nem korlátozódik csupán a parkokra, hanem jelenthet élő falakat, valamint növényekkel beültetet tetőtereket is.
További szükséges lépés a viszontbiztosító szerint a városi szennyvízcsatorna-rendszer fejlesztése, ugyanis a nagyobb csatornák, földalatti tartályok hozzájárulhatnak az árvízkockázat csökkentéséhez a nagyobb esőzések idején.
A közúti és vasúti projekteket is a szélsőséges időjárási körülményekhez kellene igazítani, ezeket úgy kell megtervezni, hogy ellenálljanak a magasabb hőmérsékletnek.
Az EASAC elemzése szerint a károk szempontjából jelentősnek számító időjárással összefüggésbe hozható katasztrófák mintegy 60 százalékkal nőttek az elmúlt három évtizedben Európában.
A jelentés szerint a 2003-ban Közép- és Nyugat-Európában, illetve a 2010-ben Oroszországban bekövetkezett rekord hőhullám több tízezer halálos áldozatot követelt, jelentős terményveszteséget okozott, erdőtüzeket, továbbá magas energiaárakat eredményezett.
Európában a 2005-2006-os és 2009-2010-es szokatlanul hideg tél is hatalmas pusztításokat végzett, a közlekedésben komoly fennakadásokhoz, valamint az energiafogyasztás emelkedéséhez vezetett. Az áradásokból származó anyagi veszteség, továbbá a halálos áldozatok száma továbbra is igen magas.
A szélsőséges időjárási események – 2011-es értéken számolva – 1980 és 2012 között mintegy 405 milliárd euró gazdasági kárt okoztak.
Az EASAC figyelmeztetése szerint az éghajlatmodellek alapján az időjárás további romlása várható. Európában nagy valószínűséggel egyre gyakrabban fordulnak majd elő hőhullámok, amelyek intenzívebbek és hosszabbak is lehetnek, továbbá heves esőzések is egyre gyakoribbak lesznek.
A jelentés készítői bíznak benne, hogy a jelentés felkelti a politikusok figyelmét és segítségükkel hatékony megelőző intézkedések születhetnek az anyagi és egyéb károk csökkentése érdekében.
Forrás: Biztosítási Szemle
