Kétnapos nemzetközi konferenciát rendezett a Budapesti Polgárőr Szövetség április 28-29-én. A tanácskozáson a hazai rendészeti ágazat neves képviselői mellett nyolc ország szakemberei is előadásokat tartottak.
A Budapesti Polgárőr Szövetség szervezésében „A társadalmi bűnmegelőzés nemzetközi és gazdálkodási sajátosságai” címmel megrendezett kétnapos nemzetközi konferencia résztvevői arra kerestek választ, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel fejleszthető hazánkban a társadalmi és vállalati felelősségvállalás, a fiatalok milyen formában vonhatóak be az eddiginél jobban a bűnmegelőzésbe. A tanácskozáson a kormányzat, a fővárosi rendészeti szakmai szervezetek, a civil- és gazdasági szervezetek képviselőin kívül a Kárpát-medencei Polgárőr Szövetségek Fórumának több tagja is részt vett. A hazai szervezetek előadói mellett összesen 8 országból (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Észtország, Ciprus, Izrael, Írországból Kanada, Ukrajna) érkeztek vendégelőadók, akiket elkísértek az ottani szervezetek képviselői is.
A tanácskozás célja a bűnmegelőzés társadalmi vetületeinek bemutatása és gazdálkodási sajátosságainak megismertetése mellett a külföldi bűnmegelőzési szervezetek, polgárőrségek tevékenységének, valamint működésükbe bevont források bemutatása volt.
Az első nap levezető elnöke Christián László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének vezetője volt, aki megnyitójában a 4×100 méteres váltófutáshoz hasonlította a rendészeti szervezetek, a polgárőrség és a civil szerveződések bűnmegelőzési tevékenységét. Mint elmondta, ugyanúgy, mint a sportban, a csapatmunka sokkal jobb hatásfokot eredményez, mint amit az egyéni teljesítmények összesítése nyújthatna. A polgárőrség stratégiai együttműködésben dolgozik a rendőrséggel, és a civil kezdeményezések is nagy segítséget nyújthatnak a közös célok elérésében.
A következőkben Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke „Az állam és a polgárőrség együttműködése” című előadásában arról beszélt, hogy aranykorát éli a polgárőrség. Felidézte, hogy az 1991-ben megalakult polgárőrség egy olyan civil szervezet volt, amely önszerveződéssel jött létre, az emberek önkéntesen, saját akaratukból vállalták a szolgálatot. Pártsemleges és politikamentes szerveződésként a polgárőr-egyesületek a közjót szolgálták, a lokálpatriotizmus kialakulását is segítették.
Emlékeztetett arra is, hogy a 2008-2009-ben pártokhoz kötődő félkatonai szervezetek jelentek meg, amelyek valójában álcivil szervezetek voltak és a rendészeti szervek is szabadcsapatokként tekintettek rájuk. Működésüket félelemkeltő bűnmegelőzésnek titulálta a polgárőrség vezetője, aki ennek az időszaknak a lezárásaként említette az új polgárőrtörvényt, amely monopolhelyzetbe hozta a polgárőrséget és a civil szervezetek közül egyedül nekik biztosította ezt a tevékenységet.
A törvény értékelése szerint speciális szervezetté, kamarai jogállású köztestületté tette a ma már több mint hatvanezres tagságú, 2040 egyesületből álló szervezetet, előírta számukra a kötelező tagságot, a rendőrséggel való együttműködést, az Országgyűlés szakbizottsága előtti éves beszámolási kötelezettséget, valamint azt, hogy a parlament törvényben határozza meg költségvetési támogatásukat. Túrós szerint a polgárőrség nemzeti értéket hordozó speciális civil szervezetté vált, amelyet hungarikumként is jellemezhetünk.
A következő előadó Bucsek Gábor, Budapest rendőrfőkapitánya volt, aki a fővárosi rendőrség és a Budapesti Polgárőr Szövetség együttműködéséről szólva kiemelte, hogy ma már hetente egyeztetnek a rendőrség és a polgárőrség munkatársai, az értekezletekre meghívott polgárőrök mára teljesen beintegrálódtak a rendőrség munkájába. Emlékeztetett arra, hogy amikor Budapestre tömegével érkeztek az illegális bevándorlók, összefogásra volt szükség a két szervezet között, hogy a főváros közbiztonságát garantálni tudják. A közös munkában egyre nagyobb szerepet vállalnak a fiatalok is.
Az első nap délelőttjének egyik izgalmas előadását James F. Albrecht, a Pace University professzora tartotta, aki korábban New York kapitányságvezetője volt, előadásában ígéretesnek nevezte a polgárőrség magyar modelljét. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban már tinédzserkorban megismertetik a diákokkal a rendőri munkát, nyári táborokat, sporteseményeket szerveznek annak érdekében, hogy a rendőrséghez fűződő első élményük pozitív legyen. A bizalom légkörét az egyházak segítségével is igyekeznek erősíteni. A professzor fontosnak és szükségesnek, a közbiztonságot növelőnek nevezte a rendőröket segítő önkéntesek munkáját, akik egyébként az Egyesült Államokban – területi alapon – eltérő jogosítványokkal rendelkeznek.
Előadásában kiemelte, hogy az Egyesült Államokban összeállítottak egy olyan kérdéssort, amelyben a rendőrség munkáját segítő önkéntesekkel kapcsolatos feladatokat, illetve tevékenységük elismerését próbálták megválaszolni. A kérdések között szerepelt például, hogy felfegyverezzék-e az önkénteseket, milyen kiképzésben részesítsék őket, legyen-e biztosításuk és nyugdíj-kiegészítésük, kaphassanak-e adócsökkentést. Ugyanebben a feladatsorban arra is válaszokat kerestek, hogy a rendőrség képviselőinek elvárásai legyenek az önkéntesekkel szemben? Mint elmondta, az USA-ban az önkéntesek tevékenysége gyakorlatilag a magyar polgárőrök munkájának felel meg. Az önkéntesek, illetve a polgárőrség végeredményben hidat képez a rendőrség és a lakosság között.
A konferencia első napjának délutánján „Társadalmi felelősségvállalás a mindennapokban” címmel tartott előadást Avi Bleier, a Nemzetközi Biztonsági- és Terrorizmus Elleni Intézet (ISATI) alapítója és elnöke. Beszédében arra is kitért, hogy a terrorizmus elleni fellépésben a rendészeti szervek munkatársai mellett milyen szerepet kaphatnak a polgárőrök, a civil szervezetek és a lakosság. A 69 éves nyolc danos mester az Izraeli Karate Szövetség elnöke, különböző állami pozíciókat tölt be, akadémiai előadóként fő témája az „Elméletből a gyakorlatba” módszertan. Ma is aktív kiképzőtanár, többek között az általa kifejlesztett Intensive Krav Maga elnevezésű önvédelmi módszert oktatja a világ több pontján gyakorlatban is.
Közbiztonsági és bűnmegelőzési tanács alakult a fővárosban
A konferencia első napján jelentették be, hogy létre hívták a Fővárosi Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanácsot (FKBT). Az új szervezet megalapításával kapcsolatos szándéknyilatkozat aláírását követően az alapítók képviseletében Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, Bucsek Gábor fővárosi rendőrfőkapitány, Varga Ferenc, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője és Kardos Pál, a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke állt színpadra, a távollévő Kocsis Máté fővárosi önkormányzati és rendészeti tanácsnok, józsefvárosi polgármester nevében helyettese vett részt a szervezet megalapításán. A tanács a fővárosi bűn- és baleset-megelőzés, valamint a katasztrófavédelem területén dolgozók szakmai fórumaként kíván működni, céljának a főváros közbiztonságának, a lakosság biztonságérzetének javítását tekinti — számolt be az MTI.