Helytelenül állította be a Goznij csecsen állami televízió a Samuel Paty történelemtanárt a Mohamed prófétáról készült karikatúrákat bemutatása miatt lefejező csecsen kamasz jellemét és indítékait, az ilyen bűncselekmény elfogadhatatlan és elítélendő – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.
Paty gyilkosának Franciaországból Törökországon hazahozott holttestét vasárnap temették el a csecsenföldi Salazsi faluban. Az eseményről beszámoló Groznij televízió a 18 éves elkövetőt „provokáció áldozataként” és „istenfélő fiatalemberként” állította be, aki „nem tudott úrrá lenni megsértett érzésein”.
„Mint tudják, az állami csatornák különböző álláspontokat közvetítenek. Ennek (a csecsen tévé által közreadott) álláspontnak nem lehet köze az ebben az ügyben egyetlen helyes állásponttal, amely abszolút módon elítéli ezt a gyilkosságot és elfogadhatatlannak minősíti a hasonló cselekedeteket” – fogalmazott Peszkov.
A szóvivő nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy a terrorizmus mentegetéseként értékeli-e a televízió által hangoztatott álláspontot.
Sajtóbeszámolók szerint a tizenéves temetésén, aki a francia pedagógust októberben gyilkolta meg iszlamista vallási indulatból, legkevesebb kétszázan vettek részt. Ha a helyi hatóságok a járványhelyzetre hivatkozva nem hirdettek volna ki karantént faluban, feltehetően többen is elmentek volna búcsúztatására.
A zöld szövetbe csavart holttestet kísérő, csecsen és arab nyelven kiáltozó tömegből helyszíni beszámolók szerint többször kihallatszott az „Allahu akbar!” kiabálás.
Oroszországban és az ország határain kívül már a csecsen televízió beszámolóját megelőzően is megütközést keltett a nyilvános végtisztesség, amelyet egy joghézag tett lehetővé. A vonatkozó orosz szövetségi törvény értelmében ugyanis az életüket vesztett terroristák holttestét nem adják ki a hozzátartozóknak, akikkel elhantolás helyszínét sem közlik. A jogszabályt megerősítő 2007-es alkotmánybírósági határozat indoklása értelmében a végtisztesség jelképes megadása egyfelől a terror propagandáját szolgálja, másfelől sérti az áldozatok hozzátartozóinak érzéseit. A törvényt végrehajtását részletező kormányrendelet értelmében a temetést szakosított szolgálatok végzik el, az előzetes nyomozást lefolytató hatóság által meghatározott helyen.
Franciaországban viszont a halottat kiadják a rokonoknak. Az ügy a lap szerint nem vetett volna fel jogi természetű kérdéseket, ha a terroristát francia földön temették volna el. Paty gyilkosát a francia rendőrök még október 16-án, a terrortámadás napján, az elfogására tett kísérlet közben lőtték agyon.
Korábban Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, aki a két csecsen háborút követően Moszkva biztos támaszaként pozícionálja magát az észak-kaukázusi régióban, azzal vádolta meg Emmanuel Macron francia elnököt, hogy politikájával bűncselekmények elkövetésére sarkallja az embereket. Azt hangoztatta, hogy a francia vezető „százszor rosszabb a terroristáknál.
Macron a francia állam világi jellegére és a szólás szabadságára hivatkozva kiállt a Charlie Hebdo szatirikus hetilap azon gyakorlata mellett, hogy muszlim hívők felháborodásának dacára – egyéb tabukat is döntögetve – karikatúrákat közöl Mohamed prófétáról.
