Biztonság- és védelempolitikai szempontból Magyarország térségében egyszerre vannak jelen hagyományos és új típusú kihívások – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülésén.
Éves meghallgatásán Benkő Tibor elmondta: ezekre a kihívásokra reagálva döntött úgy a kormány, hogy „új Magyar Honvédséget” kell kialakítani korszerű technikai eszközökkel és azokat kezelni képes, kiválóan kiképzett és felkészített katonákkal. Ezért átfogó honvédelmi és haderőfejlesztési programba kezdtek – tette hozzá.
Közölte: a program végrehajtása szervezési feladatokat is magában foglal, ezért 2019-ben megalakították a Magyar Honvédség Parancsnokságát, s létrehozták továbbá a Kiberműveleti Központot, a kiberszemlélői posztot és a kiberakadémiát. A miniszter kitért arra is, hogy tavaly mind a hivatásos és szerződéses, mind a tartalékos állomány létszáma növekedett. Hozzátette: az önkéntes tartalékos katonák száma tavaly, év végén több mint 9100 volt, mostanra a 10 300-at is meghaladta.
Szólt a hivatásos és szerződéses katonák, valamint a honvédelmi alkalmazottak illetményfejlesztéséről, a lakhatási támogatásokról és a honvédelmi nevelés lehetőségeinek bővítéséről is. Idén a koronavírus-járvány miatt nem szerveztek honvédelmi táborokat, de tavaly 72 táborban 2500-an vettek részt.
A miniszter a haderőfejlesztés eddigi eredményeit, folyamatban lévő feladatait is részletezte. Példaként említette: a H145M típusú helikopterből év végére 16 lesz a Magyar Honvédségnél a megrendelt húszból. Emellett nyolc orosz helikoptert felújítottak: modernizálták navigációs rendszerüket, éjjellátó képességgel szerelték fel azokat. Az Airbus A319-es típusú repülők pedig már intenzív betegellátásra is alkalmasak.
Kiemelte: a világot, Európát is negatív biztonsági, környezeti változások jellemezték és jellemzik napjainkban is. Az elmúlt években újszerű katonai jellegű fenyegetések jelentek meg, mint például a hibrid hadviselés, a kiberfenyegetések. Ezzel együtt az elmúlt időszakban Európában is nőtt a terrortámadások, a terrorfenyegetések száma. A miniszter szerint e változásokat jelentős mértékben az instabil, működésképtelenné vált államok okozzák. Ennek tudható be a tömeges illegális migráció is. Az ez elleni küzdelem tavaly is a Magyar Honvédség kiemelt feladata volt.
Benkő elmondta: a NATO biztonság- és védelempolitikai értékelése kétirányú fenyegetettséget jelöl meg. A NATO úgy véli, a keleti fenyegetettség, azaz Oroszország ellen – a párbeszéd kezdeményezése mellett – a szövetségnek erős, gyorsan reagáló, hatékony képességeket kell kialakítania az elrettentés érdekében.
A másik irányú fenyegetettség, a déli. Ebben a NATO és Magyarország célja a kiváltó okok megszüntetése. Ezért vesz részt a Magyar Honvédség három kontinensen tizenegy országban békefenntartó missziókban, továbbá a NATO és az EU készenléti erőiben. Felhívta a figyelmet: Magyarország a keleti és a déli fenyegetettség metszéspontjában helyezkedik el. Ehhez kapcsolódó feladatait segíti a Székesfehérváron létrehozandó Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság, továbbá a Szolnokon felállítandó Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság.
Benkő azt mondta: Magyarország mindkét irányban érintett, de a déli irányból érkező kihívások, mint a tömeges illegális migráció, a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása prioritást élveznek. A honvédelmi miniszter beszámolója során fontosnak nevezte a honvédelem érdekében tett munka, az eredmények ismertetését, a lakosság korrekt tájékoztatását.
Valamennyi felszólaló – kormánypárti és ellenzéki – képviselő köszönetét fejezte ki a katonák szolgálatáért, különösen a határvédelemben, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezésben résztvevők munkájáért.
