Háborús mozgósítás kezdődött Ukrajnában vasárnap, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy nyilatkozott, hogy joga van beavatkozni az országban. Moszkva és a „nyugat” viszonya a hidegháború óta nem volt ilyen kiélezett – írta a Reuters vasárnap.
Arszenyij Jacenyuk új ukrán kormányfő szerint ez nem fenyegetés, hanem nyílt hadüzenet az ország ellen.
Putyin szombaton kapott felhatalmazást az orosz parlamenttől a katonai erők ukrajnai beavatkozására.
Az orosz alakulatok vérontás nélkül szállták meg a Krím-félszigetet, ahol Moszkvának egyébként haditengerészeti bázisa is van. Vasárnap több kisebb ukrán katonai csoportot is fegyverletételre szólítottak fel, bár néhányan ezt visszautasították, tűzharcra mégsem került sor.
Az ukrán biztonsági tanács valamennyi fegyveres erőnél a legmagasabb készültséget rendelte el, közölte Andrij Parubij, a tanács vezetője.
A Reuters információi szerint az ukrán védelmi minisztérium behívta a tartalékosokat, vagyis minden 40 évnél fiatalabb férfit besoroznak.
Kijevben, a Függetlenség terén, amely fő színtere volt a Janukovics-rezsim elleni tüntetéseknek, több ezren gyűltek össze, hogy az orosz katonai fellépés ellen tiltakozzanak.
A tény mindenesetre, hogy Putyin azonnali és egyhangú parlamenti felhatalmazást kapott a szomszédos országban való beavatkozásra, mintegy 46 millió embert sodort a háború szélére.
Ukrajna a NATO-hoz fordult segítségért, valamint közvetlenül Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz, amely államok is aláírták az Ukrajna biztonságát – a Szovjetunió felbomlását követően – garantáló egyezményt.
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára egy magasszintű brüsszeli tanácskozáson azzal vádolta Oroszországot, hogy Európa békéjét és biztonságát fenyegeti.
Egyes, a Reuters által idézett szakértők szerint a mostani fejlemények a legveszélyesebb helyzetet teremtették meg Csehszlovákia 1968-as szovjet lerohanása óta.
Forrás: BP/Reuters
