Tíz dolgozóból hetet szabálytalanul foglalkoztatnak a vagyonvédelemben, a cégek közel kétharmada rendszeresen törvénysértően működik. Eközben a kötelező tagság eltörlése óta csökkenő tagdíjbevételek és az elvégzett, de ki nem fizetett állami feladatok lassan csődbe viszik a szakma kifehérítését meghirdető kamarát — olvasható a Népszabadság cikkében, amelyből részleteket idézünk.
Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke a Népszabadságnak megerősítette: központi irodájukat márciusig elvileg fenn tudják tartani, de a végkielégítésekre akkor már nem marad pénz.
– Miután 2012. január elsejétől Brüsszel nyomására megszűnt a kötelező kamarai tagság, a tagdíjbevétel több mint harmadával csökkent – mondta. – Közben sorra kaptuk a kötelező állami feladatokat, mint például a vagyonőrökkel, magánnyomozókkal szembeni panaszok kivizsgálása, amihez országos infrastruktúrát alakítottunk ki és működtetünk. Kamarai keretek között zajlik a vagyonőrök oktatása is. Talán ez az egy átruházott állami feladat, amihez a tandíjbevételeken keresztül forrást is biztosítottak – tette hozzá.
Amikor a kamara szóvá tette, hogy az államháztartási törvény értelmében az átruházott állami feladatokhoz a forrásokat is biztosítani kell, a Belügyminisztérium átfogó vizsgálatot indított a kamaránál. Néhány „könnyen-gyorsan kijavítható apróságtól eltekintve” Német szerint semmit nem találtak.
A kamara elnöke úgy véli, az ország terrorfenyegetettsége, a vagyonvédelmi szakma piacán tartósan meglévő anomáliák törvénymódosítást sürgetnének. A szervezetnek szinte semmi befolyása a cégekre, amelyeknek az egykori Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a NAV jelentései szerint a 62 százaléka törvénysértően foglalkoztatja dolgozóit. Ez azt jelenti, hogy az ágazatban, amelyben az építőipar után a második legnagyobb a feketemunka mértéke, tízből hét dolgozót szabálytalanul foglalkoztatnak.
Egyetértene a szakma működésének újraszabályozásával az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára is, miután a szakma kifehérítése érdekében tett eddigi állami, hatósági erőfeszítések nem hozták meg a várt reményt. Csakhogy a jogalkotásért a Belügyminisztérium a felelős. Ott viszont nem cseng túl jól a kamara neve.
A tárca áterőszakolta a jogalkotáson a kötelező rezsióradíjat, azaz közbeszerzésen immár senki nem nyerhetne vagyonvédelmi munkát olyan áron, amiből legalább a vagyonőrnek fizetendő minimálbér és annak közterhei nem gazdálkodhatók ki. (A versenyszférára ez a szabály továbbra sem érvényes.) A tárca szándéka szerint ezzel a gesztussal letudta a magánbiztonsági szférával kapcsolatos feladatait.
Arra a felvetésre, miszerint a Belügyminisztériumban tényként beszélnek arról egyes vezetők, hogy „rossz elnököt választott a kamara”, s amíg Német az elnök nem lesz törvény, mert olyan vezetést tart fenn, amely képtelen megújítani a kamarát, Német csak annyit mondott:
– Nem hiszem, hogy a Belügyminisztérium ilyen mértékben bele kívánna avatkozni egy kamara életébe. Amúgy komolyan gondolja bárki is, hogy ha lemondanék, másnap már kész is lenne az új törvény? Ha ilyen egyszerű lenne… – Majd emlékeztetett rá, hogy egyszer már felröppent a hír, hogy „elfogyott körülötte a levegő”. Az akkor kierőszakolt tisztújításon kilencven százalékos többséggel választották újra. Az sem igaz, hogy én vagy a kamara állunk a megújulás útjában. Számos javaslatot készítettünk már, hogy miképpen lehetne a megbízók biztonsága és az ország közbiztonsága érdekében hatékonyabbá tenni a magánbiztonsági szférát. Érdemi választ nem kaptunk — nyilatkozta Német.
