Egyértelmű, hogy a múlt hét végi oroszországi események gyengítették az orosz elnök hatalmát, azonban egy gyengébb Putyin még nagyobb veszélyt jelent – jelentette ki Josep Borrell.
„Eddig Oroszországra azért tekintettük fenyegetésként, mert nagy katonai erőt vetett be Ukrajnában, most viszont a belső instabilitás miatt vált kockázati tényezővé” – fogalmazott a kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő. A Wagner zsoldoscsoport meghiúsult lázadásával kapcsolatban Borrell elmondta: tisztázni kell, mi történt valójában, ki állt a felkelési kísérlet mögött, és számolni kell annak következményeivel is. Véleménye szerint bármi is történik Oroszországban, az EU-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és ennek egyik eszköze továbbra is az Európai Békekeret.
„Jó hír, hogy a tagállamok megegyeztek a békeeszköz 3,5 milliárd eurós pluszfinanszírozásában, és év végére mintegy harmincezer ukrán katona kap majd kiképzést. Vizsgálgathatjuk, mi történik Oroszországban, mi lesz majd a Wagner csoporttal, de a legfőbb feladatunk az, hogy továbbra is Ukrajnát támogassuk” – szögezte le Borrell. Mint mondta, az Európai Uniónak fontolóra kell vennie, hogy az Európai Békekeretet, amelyből Kijev számára fegyvereket finanszíroznak, állandóbb eszközzé alakítsa át az ország hosszú távú felfegyverzésének érdekében.
„Biztonsági kötelezettségvállalásokról beszélünk. Az én részemről ez azt jelenti, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásnak hosszú távúnak kell lennie, folytatódnia kell a háború után is” – jelentette ki, hozzátéve, hogy fontolóra kell venni egy ukrajnai védelmi alap létrehozását.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szintén jelen volt az uniós csúcstalálkozó elején, úgy nyilatkozott: a Wagner csoport hétvégi lázadása azt mutatja, hogy az orosz rendszeren belül megosztottságok vannak. Hozzátette, hogy még túl korai lenne végleges következtetéseket levonni a közelmúltbeli eseményekből, és még nem világos, hogy hány Wagner-alakulat hagyja el Oroszországot. Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak elsődleges feladata, hogy támogassa Ukrajnát, és kiemelte, hogy ehhez nagyon fontos az együttműködés az EU-val.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a lázadásnak még lehetnek „utórezgései”, ezért fontos, hogy az EU „megkettőzze Ukrajna támogatását, legyen szó katonai képességekről vagy pénzügyi támogatásról”. A migrációval kapcsolatban von der Leyen elmondta: az EU arra törekszik, hogy megerősítse külső határait, felszámolja az embercsempészetet, valamint befektessen az unión kívüli országok gazdasági stabilitásába.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor a migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatban kijelentette: a dokumentum alapjaiban alakítja át azt a gyakorlatot, ahogyan az EU a migránsokat és a migrációs eljárásokat a határon kezelni fogja, a migránsok Európán belüli áthelyezése pedig – szavai szerint – „javulást” eredményez majd az unió határain található országok számára. Hozzátette, hogy Németország – szoros együttműködésben az EU-val – aktívan dolgozik majd azon, hogy „migrációs partnerségeket” kössön külső, különösen afrikai partnerországokkal azzal a céllal, hogy csökkenjen az EU-ba engedély nélkül beutazni próbáló emberek száma.
Megemlítette azt is, hogy szükségesnek tartják a legális migrációt, mert Németországnak és más uniós országoknak „nagyon nagy szükségük van a különböző készségekkel rendelkező munkavállalókra”, hogy biztosítsák a gazdasági növekedést. Reményét fejezte ki, hogy az EU hamarosan végleges megállapodásra jut a „szabályos, a munkaerőpiacot erősítő migráció” ösztönzéséről, ugyanakkor megállapodik mindazok „hazatelepítéséről is, akik nem jogosultak az EU-ban maradni.
A Wagner-lázadással kapcsolatban Scholz azt mondta, az EU nem vett részt az akcióban, és nem próbál beavatkozni az orosz politikába. „Nem vagyunk részesei annak, ami Oroszországban történik. Ezt a problémát Putyin okozta saját magának. A mi célunk egy független Ukrajna megteremtése” – fogalmazott.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az EU migrációs és menekültügyi csomagjával kapcsolatban kijelentette, hogy a javaslattal sikerült feloldani a „régóta fennálló feszültségeket” azon országok között, ahová a migránsok először érkeznek, és a másodlagos úti célt jelentő országok között. „Ez egy egyedülálló megközelítés, amely mindenki problémáját megoldja” – tette hozzá.
Kaja Kallas észt miniszterelnök Brüsszelben hangoztatott véleménye szerint az unióban befagyasztott orosz vagyon kamatait és nyereségét Ukrajna újjáépítésének finanszírozására kell fordítani. „Alapvetően helytelen, hogy a mi adófizetőinknek kell fizetniük valamiért, amit nem mi okoztunk. A helyreállítás finanszírozásának orosz vagyonokból kell származnia” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: többet kell tenni a háborús bűnök elszámoltathatóságáért.
Alexander De Croo belga miniszterelnök szerint szintén „logikus” lenne, ha a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna újjáépítésére fordítanák. Azt mondta, Belgiumnak szerepe lesz ebben, mivel az Európában fellelhető orosz vagyon „nagy részét Belgiumban fagyasztották be”.
Petteri Orpo finn miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy országa NATO-csatlakozásával mintegy 1300 kilométerrel lett hosszabb a szövetség közvetlen határa Oroszországgal. Arra hívta fel a figyelmet, hogy keleti szomszédjában a politikai helyzet továbbra is bizonytalan, és ez biztonsági kockázatot jelent Európa számára. Kijelentette: a Finnországot és Oroszországot elválasztó határszakasz biztonságos. „Gondoskodtunk róla” – fogalmazott Orpo, majd hozzátette, ennek ellenére meg kell erősíteni a határvédelmet.
Orbán Viktor a csúcstalálkozó kapcsán azt a kérdést tette fel, hogy „Egyetlen dolgot kérdez most itt Brüsszelben mindenki: hová lett a pénz”? Ugyanis az Európai Bizottság benyújtott egy költségvetésmódosítási javaslatot: „újabb súlyos százmilliárdok” befizetését kéri a tagállamoktól. Orbán szerint adódik a kérdés, hogy jöhetett létre ez a helyzet, hogyan sodorhatták a csőd szélére az Európai Uniót. A nagyobb tételeket sorolva ismertette: ötvenmilliárd eurót akarnak kérni a tagállamoktól, hogy odaadhassák Ukrajnának, „miközben azzal a pénzzel sem tudnak elszámolni, amit eddig adtunk”. A magyar álláspont világos, először tudni akarjuk, mire költötték el „azt a rengeteg pénzt, amit eddig adtunk”. „Utána választ várunk arra a kérdésre: kik felelősek azért, hogy a csőd szélére jutott az Európai Unió” — jelentette ki a magyarszág miniszterelnöke.
