A világ legerőszakosabb városainak listáján fölényesen vezetnek a latin-amerikaiak – az 50 közül 41 latin-amerikai, ezen belül 21 brazíliai. Az erőszakcselekmények oroszlánrészét a kábítószer-kereskedelemnek tulajdonítják, a vele járó bandaháborúknak, politikai instabilitásnak és a gazdaság rettenetes nyomort okozó szétesésének.
A kábítószerek feketepiacának értékét évente több mint 300 milliárd dollárra becsülik. Ha azonban elhagyjuk a városi bűnözés világát, sokkal elkeserítőbb kép tárul elénk – ahol nem termelik, mint elsősorban Afganisztánban, ahol évi hatezer tonnát állítanak elő, ott csempészik, kereskednek vele, szabályos törzsi háborúkat folytatnak a termőterületekért és a piacokért. Ezek közé tartozik a Balkán, a Kaukázus, hatalmas ázsiai területek.
Egymást fűtik a helyi háborúk és a kábítószer, az egyik piacot teremt fegyvervásárlásaival, a másik a pénzt adja hozzá, s az ezek okozta károk és emberáldozatok messze meghaladják a közönséges bűnözők által okozottakat.
A csempészek eszközei hihetetlenül változatosak – a házi építésű tengeralattjáróktól és a drónoktól, a szupergyors tengerjáró jachtoktól és a több millió dollárt érő lökhajtásos repülőgépekig a szamárháttól az újra feltalált katapultokig.
Az iráni-afgán határon fém alkatrészekből és autógumikból összeszerelteket találtak, amelyek tízkilós kábítószer-csomagokat két kilométernyire tudnak átlőni iráni területre. Egy tavalyi ENSZ-jelentés évi 28 milliárd dollárra becsüli az Afganisztánból Nyugat-Európába csempészett heroin és ópium értékét. Irán a kábítószerek egyik legfőbb útvonala és célpontja is. Az ország határát a teheráni hatóságok becslése szerint évente 155 tonna kábítószer lépi át, aminek mintegy harminc százalékát sikerül lefoglalni.
Barabás T. János
