Oroszország csakis az egyenjogúság alapján és az euroatlanti térség osztatlan biztonságának szavatolására vonatkozó megállapodások végrehajtása alapján kész helyreállítani kapcsolatait a NATO-val – jelentette ki pénteki sajtóértekezletén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Emlékeztetett arra, hogy a NATO és Oroszország viszonyát nem Moszkva kezdeményezésére fagyasztották be. A miniszter szerint Brüsszel ma ugyanazokra a „gereblyékre” lép rá, mint 2008 augusztusában, amikor elutasította a NATO-Oroszország Tanács összehívását, hogy az megvitassa az akkori grúz elnök, Miheil Szaakasvili „bűnös döntései” nyomán a Kaukázusban kialakult helyzetet. (Szaakasvili elrendelte a dél-oszét szakadárok elleni katonai fellépést, Oroszország pedig megszállta a köztársaságot.)
Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy a Condoleezza Rice akkori amerikai külügyminiszter által befolyásolt NATO-vezetés az egyeztetéstől való elzárkózást az Oroszországgal szembeni tiltakozás jeleként állította be, pedig Moszkva – mint Lavrov megállapította – „a saját állampolgárait, a békefenntartókat védelmezte meg a közvetlen agressziótól” (továbbá Oroszország a konfliktus előtt tömegesen adományozott orosz állampolgárságot dél-oszétia lakói számára). Ma Lavrov álláspontja szerint Brüsszelben hasonló logika alapján járnak el az ukrajnai válság ügyében.
Mint mondta, Moszkvának nem érdeke a NATO-val szembeni konfrontáció erősítése, holott azt tapasztalja, hogy „agresszív törekvések” valósulnak meg a Keletről érkező fenyegetés szükségességének jelszavával. A külügyminiszter hangoztatta: ezt a „nem létező fenyegetést arra használják fel, hogy igazolják a kiadások növelését és a katonai infrastruktúra fejlesztését” Oroszország nyugati határai mentén.
Lavrov a pénteken véget érő washingtoni nukleáris csúcsról való orosz távolmaradást azzal indokolta, hogy a vendéglátó fél nem volt kész „minden résztvevő számára azonos jogokat biztosítani” a tanácskozás dokumentumainak előkészítésében. Az orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok ezekkel olyan nemzetközi szervezetek tevékenységét kívánja behelyettesíteni, mint az ENSZ, az Interpol és Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).
Lavrov, aki a nap folyamán korábban fogadta szerb hivatali partnerét, Ivica Dacicot, egyúttal sürgette, hogy az Európai Unió a potenciális tagállamaival fenntartott kapcsolataiban mondjon le a „vagy-vagy” destruktív logikájáról, és ne kényszerítse őket választásra Brüsszel és Moszkva között.
Megfogalmazása szerint Moszkva sosem volt „allergiás” arra, ha az EU az unión kívüli országokkal fűzte szorosabbra a kapcsolatait, és Oroszország szerb stratégiai partnerének szuverén döntéseként fogadja el, hogy Belgrád a felvételéről tárgyal az unióval. Lavrov hangsúlyozta, hogy a döntésre kényszerítés „az ukrán államiság mélységes válságát” idézte elő.
Kijelentette, hogy Moszkva átpolitizáltnak és elfogultnak tartja a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) tevékenységét, és támogatja annak mielőbbi megszűntetését.
Lavrov kifogásolta, hogy még mindig nem hozták nyilvánosságra a Kelet-Ukrajna felett lelőtt malajziai utasszállító vizsgálatának hivatalos végeredményét, amire Oroszország magyarázatot vár. Bírálta, hogy mindeközben hamis kiszivárogtatások látnak napvilágot.
