Lemondott Adrian Tutuianu román védelmi miniszter kedden, miután a média a védelmi tárca egy aznapi közleményét úgy értelmezte, hogy a tárcánál nincs elég pénz a szeptemberi zsoldokra és fizetésekre.
A minisztérium sajtóosztálya kedden azt közölte: a tárca alkalmazottai megkapják ugyan szeptember 15-én az augusztusi fizetésüket, de egyéb, szeptemberre esedékes juttatásaikat csak a hónap végén, a költségvetés-kiigazítás után kapják meg, a jövedelemadót és tb-járulékot pedig a tárca később fizeti majd be.
Tutuianu szerint a közlemény egy átmeneti „technikai problémát” tükrözött, feleslegesen keltett aggodalmat, ő pedig azért nyújtotta be lemondását, mert vállalnia kellett a felelősséget a „kommunikációs hibáért”.
A Digi 24 hírtelevíziót a távozó tárcavezető úgy tájékoztatta: eddig az éves béralap 72 százalékát használták el, és az csak egy technikai probléma volt, hogy a negyedik negyedévre előirányzott béralapból mintegy félmilliárd lejt (33 milliárd forint) átcsoportosítsanak az augusztusi bérekre és szeptemberi juttatásokra. Tutuianu ugyanakkor elismerte, hogy a költségvetési törvény elfogadása után eszközölt béremelések miatt a költségvetés kiigazítása nélkül jelenleg nincs fedezet a védelmi tárcánál a teljes évi bérkifizetésekre.
Mihai Tudose miniszterelnök elfogadta Tutuianu lemondását, és ideiglenesen – egy új miniszter kinevezéséig – Marcel Ciolacu tárca nélküli miniszterelnök-helyettest javasolja a védelmi minisztérium élére.
A román jobbközép ellenzék szerint a védelmi minisztériumnál kirobbant botrány újabb bizonyítéka annak, hogy a szociálliberális kormánytöbbség felelőtlenül költekezik, és a választások előtt ígért béremelésekre és adócsökkentésekre nincs valós fedezet. A kormány fő erejét adó szociáldemokratáknak nemcsak belpolitikai szempontból volt kínos a védelmi tárca „fizetésképtelenségéről” felröppent hír: a Tutuianu feláldozását kommentáló politikai elemzők szerint ez a NATO-partnerek szemében is megingathatta a Romániába vetett bizalmat, főleg miután Bukarest nagyszabású haderőfejlesztést jelentett be, és vállalta, hogy a hazai össztermék (GDP) két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra.
