Szükség van a NATO állandó jelenlétére a szövetség keleti szárnyán – hangsúlyozta Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök hétfőn Varsóban, a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán.
A plenáris ülést megnyitó beszédében Kuchcinski kijelentette: a NATO keleti szárnyát új fenyegetések érik keleti irányból, Oroszország részéről, ezért szükség van itt a szövetséges erők állandó jelenlétére. Ezzel arra utalt, hogy a három balti államban és Lengyelországban 2016 első felétől négy NATO-zászlóalj és egy amerikai páncélos dandár úgynevezett „állandó rotációs” jelleggel állomásozik, a legénység a felszereléssel együtt félévente váltja egymást.
„Örömmel és bizalommal üdvözöljük az Egyesült Államok szenátusának az amerikai dandár állandó állomásoztatására vonatkozó döntését” – mondta Kuchcinski.
Az amerikai szenátus védelmi bizottsága május 24-én arra szólította fel a Pentagont, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, lehet-e a 2019-es költségvetésben eszközöket keríteni amerikai szárazföldi erők állandó lengyelországi állomásoztatására.
A lengyel házelnök szerint „az észak-atlanti szövetség biztonságára vonatkozó elemzések nem adnak okot a derűlátásra”, sok térségben „újból fennállnak a hagyományos katonai fenyegetések”, ezen kívül hibrid és kiberbiztonsági veszélyek is megjelentek. E fenyegetések Kuchcinski szerint „határozottan észlelhetőek” a NATO keleti szárnyán.
Kuchcinski támogatóan nyilatkozott Ukrajna és Georgia csatlakozási törekvéseiről, és kiemelte a transzatlanti kapcsolatok szerepét a NATO működésében.
Andrzej Duda elnök is úgy látta: az Egyesült Államok és Európa viszonya az euroatlanti térség biztonságának kulcsa, s e kapcsolatokban törekedni kell „a politikai légkör javítására”.
A stabil, biztonságos Európa „a világtörténelem legjobb amerikai beruházása” – fogalmazott, szerinte a transzatlanti egység különösen manapság jelentős, amikor is „a biztonsági rendszert próbára teszik és aláássák a békét és a stabilitást veszélyeztető erők”.
Ebben az összefüggésben Duda Oroszországot nevezte a legkomolyabb fenyegetésnek. Moszkva szerinte soha nem békélt meg „a birodalmi Szovjetunió” bukásával, a posztszovjet időszakot „csupán egy stratégiai szünetként értelmezte a Kelet és a Nyugat közötti összetűzésben”.
A közel-keleti és észak-afrikai helyzetről szólva Duda úgy látta: e területek destabilizálása révén „bizonyos hatalmak” erősíteni próbálják a befolyásukat. Úgy látta: Oroszország és Irán „negatívan befolyásolja az európai helyzetet többek között az illegális bevándorlók számának növelésével”.
A NATO térségét érő fenyegetésekről beszélt a plenáris ülésen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, aki úgy látta: az Oroszország és Németország között, a Balti-tenger alatt épülő újabb gázvezeték fenyegetést jelent Európa energiabiztonságára és szolidaritására nézve. Utalva Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő korábbi kijelentésére, elmondta: egyetért azzal, hogy a beruházás „új, az Európai Unió és a NATO országai ellen irányuló hibridfegyver”.
Az Északi Áramlat-2 „mérgező kapszula az európai biztonságban, és messzemenő geopolitikai következményei lehetnek” – értékelte, azzal érvelve, hogy már a gázvezeték első vonala, az Északi Áramlat-1 lehetővé tette az orosz hadsereg korszerűsítését, majd 2008-ban Grúzia, később pedig Ukrajna megtámadását és a Krím elcsatolását.
