A menekültügyi eljárások lerövidítésére tett javaslatot Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn az Országgyűlésnek.
A tárcavezető az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéssel indokolta több jogszabály módosítását. A menedékjogról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása – elsősorban a Magyarországra nehezedő migrációs nyomásra hivatkozva – tartalmaz olyan módosításokat, amelyekkel lehetőség nyílik a menekültügyi eljárások gyors és hatékony lefolytatására az uniós szabályoknak megfelelően. Az államhatárról szóló törvény módosítása közérdekű használati jogot adna a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül.
Az előterjesztés szerint Magyarország történetének legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve, az intézményi rendszer pedig 130 százalékosan túlterhelt. Pintér szerint a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát.
Értékelése szerint a jelenlegi jogszabályi környezet módosítása azért szükséges, hogy azokat, akik megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel rendelkeznek, minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat pedig mielőbb ki lehessen toloncolni az országból.
A javaslat korlátozza az ismételt menedékkérők területen maradási jogát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan az a jog, hogy korlátlanul Magyarország területén maradjon. A javaslat részletezi, hogy a menekültstátuszt kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázása érdekében, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.
A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakaszra bontott eljárás a két ügymenet összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási időtartam lerövidül és csökkennek a kérelmezőre fordított kiadások. A menekültügyi eljárás addig tartana, amíg a döntés végrehajthatóvá válik, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhatna.
A hatóság megszüntethetné az eljárást, ha a kérelmező a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.
A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnének a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, és nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás azonban mindössze pár embert érint évente.
Módosulna a visszatartási idő is, ez 12-ről 24 órára emelkedne. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolja. Ugyancsak az eljárást gyorsítaná az a rendelkezés, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatná meg a bíróság.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészülne ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatná az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők, illetve a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.
Pintér javaslatcsomagjában szerepel az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket „sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére” – azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére – jogosítja fel. A javaslat ennek megvalósítása érdekében rendelkezik a határmenti ingatlantulajdonosok kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.
Az indítvány lehetőséget teremtene arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár a közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.
